Lakóautó építés SK (Saját Kezűleg)

[ficsor]

Itt cserélhetnének tapasztalatokat, információkat azok, akik saját beépítésű lakóautóval próbálkoznak. Azt hiszem, nem vagyok egyedül ezzel a klubbon belül.

Témakör

[woodoopilot]

„A hűtő alatti lyuk a PVC-n fura. Üzemszerű működés közben, nem olvadhat ki a készülék alatt a burkolat.”

Régebben max. fokozaton sem volt intenzív a hűtés, de miután kitakarítottuk a fúvókát sokkal jobb lett a hűtés. Egy éjszaka megfagyott 2 üveg ásványvíz is a mélyhűtő rekeszben, és a ventilátor is hamar bekapcsolt, miután megálltunk, még 2-es fokozaton is. Valószínű, hogy nagyobb lett a láng, mint régebben, és nem nagyon láttam, hogy reagálna a fokozatkapcsolóra. Lehet a szabályzó romlott el, és mindig a maxon megy. Viszont olvadt/égett szagot nem éreztünk, tehát nem mostanában lyukadt ki a pvc. Majd visszaszerelés előtt még átnézem a hűtőt, most jobban lehet látni a lángot.
A hűtőben gyárilag van egy termosztát, ami a szellőző ventilátort kapcsolja?
Mert a ventilátor a negatívot fixen kapja, a pozitív szál meg a hűtőtől megy.

Még azon agyalok, hogy ha pár centivel kijjebb húzom a hűtőt, akkor a háta mögött elférnének a fűtés csövek, az talán jobb megoldás, mint szétfurkálni a padlólemezt.

[nemo25]

[quote=”woodoopilot” post=48864]Szerintetek a Truma kombikazánt rá lehet szerelni közvetlenül egy üvegszálas műanyag lemezre, vagy kell alá valami hővédelem? A kerékjárati ív fölé kerülne a kazán, ott csak egy réteg műanyag lemez van. Régebben azbeszt lapot tettünk a konyhabútor és a gáztűzhely közé, de gondolom azt már betiltották.

A hűtőszekrény alatt jó nagy területen lyukas volt a pvc, mintha elolvadt volna. Létezne, hogy az a kis gázláng égette volna ki? Ha igen, akkor oda sem ártana valami hővédelem.

2 db meleg levegő csövet legkönnyebben a felső szekrényekben tudnék elvezetni, mert a hűtő mögött kevés a hely. Jó megoldás, ha a felső szekrények alján lesznek a kifúvó nyílások? Úgy látom jellemzően a padlóhoz közel szokták tenni a kifúvó nyílásokat, de én csak 1 csövet tudok a padló szintjén elvezetni, a másik kettő jóval magasabban lenne. Esetleg a padló alatt tudnám még vezetni a csöveket, ha polifoam csőhéjjal leszigetelem, akkor nem hűlne le a levegő. De ha nem muszáj, nem szívesen vágnék nagy lyukakat a padlólemezen. Viszont ha hatékonyabb az alsó befúvás, akkor nem nagyon van más választásunk.[/quote]

A kombi kazán alulról nem forrósodik fel vészesen, ezért különösebb hővédelemre nincsen szükség. Ellenben , a műanyag burkolat önmagában nem tartja meg a súlyát a kazánnak. Építeni kell neki egy stabil felületet, amihez tisztességesen le lehet csavarozni. Egy 15-ös rétegelt lemez, PVC burkolattal tökéletes.
A fűtéscsövek kivezetési pontja, a fűtés hatékonysága miatt vannak a padló közelében elhelyezve. Nyugodtan elvezetheted a padló alatt is a csöveket, csak szigeteld le alaposan. A gyári csigáknál is bevett szokás, ha nem fér el belül, akkor alul oldják meg.
A hűtő alatti lyuk a PVC-n fura. Üzemszerű működés közben, nem olvadhat ki a készülék alatt a burkolat.

[woodoopilot]

Szerintetek a Truma kombikazánt rá lehet szerelni közvetlenül egy üvegszálas műanyag lemezre, vagy kell alá valami hővédelem? A kerékjárati ív fölé kerülne a kazán, ott csak egy réteg műanyag lemez van. Régebben azbeszt lapot tettünk a konyhabútor és a gáztűzhely közé, de gondolom azt már betiltották.

A hűtőszekrény alatt jó nagy területen lyukas volt a pvc, mintha elolvadt volna. Létezne, hogy az a kis gázláng égette volna ki? Ha igen, akkor oda sem ártana valami hővédelem.

2 db meleg levegő csövet legkönnyebben a felső szekrényekben tudnék elvezetni, mert a hűtő mögött kevés a hely. Jó megoldás, ha a felső szekrények alján lesznek a kifúvó nyílások? Úgy látom jellemzően a padlóhoz közel szokták tenni a kifúvó nyílásokat, de én csak 1 csövet tudok a padló szintjén elvezetni, a másik kettő jóval magasabban lenne. Esetleg a padló alatt tudnám még vezetni a csöveket, ha polifoam csőhéjjal leszigetelem, akkor nem hűlne le a levegő. De ha nem muszáj, nem szívesen vágnék nagy lyukakat a padlólemezen. Viszont ha hatékonyabb az alsó befúvás, akkor nem nagyon van más választásunk.

[istozi]

Lenne egy ötletem arra, miként lehetne nagyon könnyű és erős ajtót létrehozni:
– 1×1 cm-es lécváz (a rögzítési oldalon 2×1 cm-es a léc)
– belsejébe polisztirol hab (közepes sűrűségű)
– kétoldalra 2 mm-es furnér lap ragasztva, epoxival lefestve erősítés céljából
– géppel síkra csiszolva mindkét oldal. Utána festhető.
Szerintem ez a legkönnyebb és csavarozható szerkezet. Csak elég munkaigényes.

[woodoopilot]

Kibontottam ma a bútorokat a csigánkból, sajnos a súlycsökkentés nem lesz olyan egyszerű, mint ahogy gondoltam. A szekrények nem bútorlapból készültek, hanem 12-16 mm vastag rétegelt lemezből, aminek a felülete pont olyan, mintha bútorlap lenne. Ahol nem volt élzáró, ott látszik az éleken a „CARAVAN-PLY” felirat, ezek szerint ezt az anyagot kifejezetten lakókocsikhoz és lakóautókhoz gyárthatják.

[nemo25]

[quote=”woodoopilot” post=48836]A sógorom apjának van egy ajtógyártó üzeme, náluk van hőprés, egyszerre bele lehet tenni legalább 20 ajtót. Ott talán nem lenne olyan nagy meló legyártani a papírrács betétes paneleket, de félek hogy a rázkódást nem bírnák, az meg nagyon csúnya, amikor elválik a papírrács a lemeztől. Na meg a papírrács is elég vastag, nem tudom össze szabad-e vékonyabbra préselni.

Itt lehet kapni többféle fegyverzettel (üvegszálas műanyag, rétegelt lemez, alu) szendvicspaneleket.
http://www.muszakimuanyagok.hu/termekek/stadur_panelek

Ezekből a méhsejt magos polipropilén szendvicslemezekből is könnyű padlózatot lehetne építeni:
http://www.muszakimuanyagok.hu/termekek/polipropilen_es_uvegszalerositesu_pp_lemezek%5B/quote%5D

Ezek nagyon klassz cuccok, de a boden kialakításánál, megint csak felmerül a bútorok és technika rögzítésének a problémája. Ezekben nem állnak meg tisztességesen a csavarok.
Ez a problematika szintén fennáll a méhsejtes bútorlapoknál. A vékony részbe hajtott csavart kiköpi a 3 mm-es lap. Nagyon meg kell tervezni a rögzítési pontokat, és azokat a részeket be kell lécezni.

[Kerti]

Az ráadásul tökéletesebbre is vágná szerintem.

[woodoopilot]

A nyomdákban hatalmas papírvágó gépek vannak, szerintem azok simán átvágnak egy köteg papírrácsot. Majd rákérdezek a nyomdász ismerősömnél.

[Kerti]

Amikor mi csináltuk akkor nekünk is méretre kellett vágni. Összezárt állapotban összepréselve körfűrésszel vágtuk keskenyebbre.
Szerintem manapság már kell lennie keskeny méretben is. Főleg, hogy a lakóautó gyártók is használják előszeretettel a pultoknál, asztallapoknál. Igaz, hogy ők a papírrácsra csak a dekoritlemezt ragasztják rá, így ha valami kiesik a felső szekrényből akkor egyből beszakad, ellenben nagyon könnyű lesz a szerkezet.

[woodoopilot]

Én csak azt a papírrácsot ismerem, amit a farostlemez ajtókhoz használnak. Ezek a szállításkor össze vannak nyomva egész kicsire, akkor alakul ki a rács, ha széthúzzák. A papírköteg egyik oldalát hozzátűzik az ajtólap léckeretéhez, utána kihúzzák a léckeret másik végéig, ott is rögzítik néhány szeggel, aztán ráragasztják a farost lemezeket. De ebből a papírrácsból csak kb. 4 cm vastagságú paneleket lehetne gyártani.
Esetleg lehet kapni vékonyabb papírrácsot is?

[Kerti]

[quote=”woodoopilot” post=48836]… félek hogy a rázkódást nem bírnák, az meg nagyon csúnya, amikor elválik a papírrács a lemeztől. Na meg a papírrács is elég vastag, nem tudom össze szabad-e vékonyabbra préselni….[/quote]

Nem válik el, ha szakszerűen van összeragasztva. Nekem már bizonyított.
Vékonyabbra préselni egészen biztos, hogy nem szabad, mert akkor pont a tartását veszíti el. Szerintem nem ugyanarról a technológiáról beszélünk.

[woodoopilot]

A sógorom apjának van egy ajtógyártó üzeme, náluk van hőprés, egyszerre bele lehet tenni legalább 20 ajtót. Ott talán nem lenne olyan nagy meló legyártani a papírrács betétes paneleket, de félek hogy a rázkódást nem bírnák, az meg nagyon csúnya, amikor elválik a papírrács a lemeztől. Na meg a papírrács is elég vastag, nem tudom össze szabad-e vékonyabbra préselni.

Itt lehet kapni többféle fegyverzettel (üvegszálas műanyag, rétegelt lemez, alu) szendvicspaneleket.
http://www.muszakimuanyagok.hu/termekek/stadur_panelek

Ezekből a méhsejt magos polipropilén szendvicslemezekből is könnyű padlózatot lehetne építeni:
http://www.muszakimuanyagok.hu/termekek/polipropilen_es_uvegszalerositesu_pp_lemezek

[Kerti]

[quote=”woodoopilot” post=48810]Próbáltam rákeresni a kivetőpántra, de nem volt találat.
Gondolom nem célszerű normál kivetőpántokat használni a lakóautókban, van olyan típus ami bírja a rázkódást?

A lehető legkönnyebb bútorzatot hogyan lehet kialakítani? Bútorlapból könnyű dolgozni, de az dögnehéz. Egy könnyű lécváz, vékony rétegelt lemez burkolattal jó lehet? Mi az a minimális rétegelt lemez vastagság, ami nem hullámosodik meg?
Esetleg lécváz, + 3 mm vastag Dibond szendvicslemez, az ajtóknál meg léc keret üregkamrás polikarbonát „üvegezéssel”?[/quote]

A kivetőpántokat nyugodtan lehet használni lakóautóban is.

MI 16 évvel ezelőtt a Sárgának a bútorzatát papírrácsos léckeretes elemekből gyártottuk le.
Nagyon könnyű lett, ellenben borzasztó sok munkát igényelt.
Ma már nem csinálunk ilyet.
Én is a nyár rétegelt lemezt javaslom. .

[nemo25]

[quote=”gattila” post=48820]”használj a két lemez között, ragasztott papír méhsejt merevítést, vagy hablemez merevítést”

Ilyesmit hol lehet beszerezni? Amit én ismerek az minimum 50 mm vastag. A hablemez a BOTACT BP Építőlemez?[/quote]
Akár sima EPS lemez is lehet. A lényeg, hogy megtámassza, merevítse a vékony rétegelt lemezeket. A ragasztáshoz, D-3-as faragasztót lehet használni.
Ezzel együtt, én továbbra is a 12-es nyár rétegelt lemezt favorizálom. Nagyon melós az összes lapot lécmerevítéses megoldással kivitelezni.

[woodoopilot]

Békapántról se hallottam még, de azt se gondoltam volna, hogy „játszó” asztalpánt ennek a zsanérnak a neve:

http://1000aprocikk.hu/index.php?route=product/product&product_id=4377

[woodoopilot]

Papírbetét helyett a Nidaplast méhsejt lemezt is lehetne használni. Könnyű, de nagyon erős szendvicsszerkezetet lehet belőle gyártani. A műanyagos ismerősöm az üvegszálas hajótestek maganyagának használja.

http://www.nidaplast.com/sites/default/files/downloads/FT_Nidaplast_8_0.pdf

Itthon nem találtam forgalmazót, de Romániában lehet kapni.

[gattila]

„használj a két lemez között, ragasztott papír méhsejt merevítést, vagy hablemez merevítést”

Ilyesmit hol lehet beszerezni? Amit én ismerek az minimum 50 mm vastag. A hablemez a BOTACT BP Építőlemez?

[nemo25]

[quote=”woodoopilot” post=48810]Próbáltam rákeresni a kivetőpántra, de nem volt találat.
Gondolom nem célszerű normál kivetőpántokat használni a lakóautókban, van olyan típus ami bírja a rázkódást?

A lehető legkönnyebb bútorzatot hogyan lehet kialakítani? Bútorlapból könnyű dolgozni, de az dögnehéz. Egy könnyű lécváz, vékony rétegelt lemez burkolattal jó lehet? Mi az a minimális rétegelt lemez vastagság, ami nem hullámosodik meg?
Esetleg lécváz, + 3 mm vastag Dibond szendvicslemez, az ajtóknál meg léc keret üregkamrás polikarbonát „üvegezéssel”?[/quote]

A rétegelt lemez szerkezete határozza meg, hogy hullámosodik, vagy sem. Lécvázas merevítésnél, használj a két lemez között, ragasztott papír méhsejt merevítést, vagy hablemez merevítést, akkor nem hullámosodik meg.
Kivetőpántnak tökéletes megoldás az olcsó békapánt.

http://1000aprocikk.hu/index.php?route=product/product&product_id=777

[gattila]

A kivetőpánt szerintem nem kritikus, egy jó minőség (akár IKEA) megteszi. Azért a másik oldalát az ajtónak mindenképpen megtámasztanám. A polikarbonát nagyon megtetszett, lehet „ellopom” az ötletedet :smt039

[quote=”woodoopilot” post=48810]Próbáltam rákeresni a kivetőpántra, de nem volt találat.
Gondolom nem célszerű normál kivetőpántokat használni a lakóautókban, van olyan típus ami bírja a rázkódást?

A lehető legkönnyebb bútorzatot hogyan lehet kialakítani? Bútorlapból könnyű dolgozni, de az dögnehéz. Egy könnyű lécváz, vékony rétegelt lemez burkolattal jó lehet? Mi az a minimális rétegelt lemez vastagság, ami nem hullámosodik meg?
Esetleg lécváz, + 3 mm vastag Dibond szendvicslemez, az ajtóknál meg léc keret üregkamrás polikarbonát „üvegezéssel”?[/quote]

[woodoopilot]

Próbáltam rákeresni a kivetőpántra, de nem volt találat.
Gondolom nem célszerű normál kivetőpántokat használni a lakóautókban, van olyan típus ami bírja a rázkódást?

A lehető legkönnyebb bútorzatot hogyan lehet kialakítani? Bútorlapból könnyű dolgozni, de az dögnehéz. Egy könnyű lécváz, vékony rétegelt lemez burkolattal jó lehet? Mi az a minimális rétegelt lemez vastagság, ami nem hullámosodik meg?
Esetleg lécváz, + 3 mm vastag Dibond szendvicslemez, az ajtóknál meg léc keret üregkamrás polikarbonát „üvegezéssel”?

[woodoopilot]

Szétnéztem Debrecenben, de ipari PVC-ből elég szegényes itt a kínálat. Van 3 színben szemcsés mintás 2 mm vastag, meg egy 2,5 mm-es anyagában színezett, ami ha kopik is, nem látszik rajta. Mondjuk az árak nem rosszak, 2-3e Ft körül adják. Ha a pvc mellett döntünk, akkor a burkolat fajlagos tömege kb. 9 kg/m2-re jön ki. (a 15 mm-es nyár rétegelt lemez 6,2 kg/m2 + a pvc 2,8 kg/m2)

Egy dekor boltban láttam egy érdekes pvc burkolatot, ez 5 mm vastag lapokból áll. Ami érdekes benne, hogy klikkes, mint a laminált padlók, nem kell ragasztani. Kiemelkedő a kopásállósága, és bírja a vizet is, fürdőszobákban, uszodákban is használják. Sajnos elég nehéz, majdnem 10 kg/m2, és az ára is húzós, 10-15e Ft. Ha le lehetne rakni közvetlenül a 2 cm vastag xps-re, akkor csak kicsivel lenne nehezebb, mint a vékony pvc+a rétegelt lemez. Az ajánlott rétegrendben 2-7 mm vastag xps lemez van a vinil padló alatt, de a forgalmazó nem tudta megmondani, hogy mi van, ha vastagabb az xps. Írtunk a német gyártónak, kíváncsi vagyok mit mondanak rá.

[woodoopilot]

Ha már feljött a súly téma, a mi csigánk üres tömege 2900 kg a forgalmi szerint, de pontosan ennyinek mértem a tüzépen is. Eddig azt gondoltam az üvegszálas doboz lehet a nehéz, de most kiderült, hogy az üres bódé csak max. 400 kg. Egy alvázas Transit nem nagyon lehet 1600 kg-nál nehezebb, ezek szerint a berendezés kb. 900 kg. Ez baromi soknak tűnik. Nálam a falak és a bútorok úgy néznek ki, mintha bútorlapból lennének, de ahol lejött az élzárás, ott látszik, hogy valamilyen rétegelt lemezből vannak. A bútorok ráadásul még vékonyabb, kb. 12 mm vastag lapokból készültek. Jó lenne csökkenteni a súlyt, de nem tudom min lehetne spórolni.

[nemo25]

[quote=”Nyomi” post=48768]ezekben a dolgokban igazad van én a válaszban arra próbáltam utalni, hogy a PADLÓ ESETÉBEN a platólemez 700kg/m3 es súlya a jó felületi keménysége, teherelosztási képessége, átütési szilárdsága arányaiban vékonyabb anyagigénnyel kevesebb súlyt fog jelenteni. A felület egyöntetűsége pedig pvc esetén kevesebb munkát igényel . Sajnos a padló az a pont ahova nedvesség kerülhet egy szivárgás, baleset, felmosás stb. miatt, így azért javasoltam a platólemezt. Persze lehet hogy befolyásol az hogy évekig részt vettem rétegelt lemezek gyártásában és a minősítésében és elfogult vagyok bizonyos anyagokkal szemben.

[quote=”nemo25″ post=48767].[/quote][/quote]

Ez így rendben is van, és komoly igazságtartalma van annak amit leírtál, de a lakóautónál, kicsit más szempontok szerint kell megfelelni a feladatra, mint egy plató esetében. Arra is érdemes gondolni, hogy rengeteg bútort, berendezést, technikát kell rögzíteni a padlón, ahol ideálisabb, ha kicsit combosabb az anyagvastagság, amiben meg kell állnia a csavaroknak. Ezzel egyidejűleg, lényeges a csavarmegtartó képessége is az anyagoknak. Annak ellenére, hogy a nyár rétegelt laza szerkezetű, és ezzel együtt puha is, remekül tartja a csavarokat. Példának okáért, a pozdorja bútorlapok, ehhez képest kiköpik a csavarokat az állandó vibráció, csavarodás következtében. Ráadásul, létezik a víz-és főzésálló ragasztású nyár rétegelt lemez. További előnye még az is, hogy jelentősen jobb a hőszigetelő képessége, mint a magas gyantatartalmú platólemeznek.

[Nyomi]

ezekben a dolgokban igazad van én a válaszban arra próbáltam utalni, hogy a PADLÓ ESETÉBEN a platólemez 700kg/m3 es súlya a jó felületi keménysége, teherelosztási képessége, átütési szilárdsága arányaiban vékonyabb anyagigénnyel kevesebb súlyt fog jelenteni. A felület egyöntetűsége pedig pvc esetén kevesebb munkát igényel . Sajnos a padló az a pont ahova nedvesség kerülhet egy szivárgás, baleset, felmosás stb. miatt, így azért javasoltam a platólemezt. Persze lehet hogy befolyásol az hogy évekig részt vettem rétegelt lemezek gyártásában és a minősítésében és elfogult vagyok bizonyos anyagokkal szemben.

[quote=”nemo25″ post=48767]A másik topicban azon görcsölünk, hogy nehéz, sokszor szinte lehetetlen betartani a lakókra előírt súlykorlátozásokat, itt meg úgy dobálóztok a felesleges kilókkal, hogy nem győzöm kapkodni a fejemet. Mielőtt megvesztek, és beépítetek valamilyen anyagot a lakóba, nézzetek már utána a súlyának! Meg fogtok lepődni, hogy micsoda különbségek vannak köztük. Példának okáért, felsorolok pár adatot, okulásként.

Nyár rétegelt lemez 400-420 kg/ m3
Fenyő rétegelt lemez 650-750 kg/m3
Nyír rétegelt lemez 650-750 kg/m3
Pozdorja bútorlap 760-850 kg/m3
Plató béléslemez 800-820 kg/m3
OSB3 640-660 kg/m3

Lehet számolgatni, ki mennyi felesleges súly cipel magával minden egyes kilométeren!
Lehet okoskodni, hogy a nyár nem bírja a vizet, de erre azt tudom mondani, hogy nem medencét építek a lakóautómból. Úgy kell megépíteni, hogy ne ázzon be, és akkor nem lesz belőle probléma. Egyébként tapasztalatból mondhatom, hogy nem is olyan tragikusan rossz a nyár rétegelt víztűrő képessége. Teszteltem a bútorépítésre használt papírkasírozású nyár rétegelt lemezt. Egy darabot kitettem a kertbe, had ázzon, süsse a nap. Két év múlva megvizsgáltam, és még egészen jól tartotta magát, pedig folyamatosan ki volt téve az elemeknek.
A matekhoz még egy kis adalék, hogy legyen egy támpont.
A bútorzat elkészítéséhez, 29 m2 12-es rétegelt lemez lett felhasználva, amiből lejön olyan 5 %-nyi hulladék.
A burkolatokhoz 30 m2-nyi rétegelt lemez lett felhasználva, 4, 6, 7, 10, 15 mm-es vastágságúból. Ezek csak fa részek, Hozzá lehet adni a technikát, szigetelést, ragasztókat, csavarokat, kárpitokat, ablakokat, tartályokat, és azok tartalmát,és még ezer más apróságot. Minden kevésnek tűnik, de a végére komoly tömeg adódik össze.[/quote]

[nemo25]

A másik topicban azon görcsölünk, hogy nehéz, sokszor szinte lehetetlen betartani a lakókra előírt súlykorlátozásokat, itt meg úgy dobálóztok a felesleges kilókkal, hogy nem győzöm kapkodni a fejemet. Mielőtt megvesztek, és beépítetek valamilyen anyagot a lakóba, nézzetek már utána a súlyának! Meg fogtok lepődni, hogy micsoda különbségek vannak köztük. Példának okáért, felsorolok pár adatot, okulásként.

Nyár rétegelt lemez 400-420 kg/ m3
Fenyő rétegelt lemez 650-750 kg/m3
Nyír rétegelt lemez 650-750 kg/m3
Pozdorja bútorlap 760-850 kg/m3
Plató béléslemez 800-820 kg/m3
OSB3 640-660 kg/m3

Lehet számolgatni, ki mennyi felesleges súly cipel magával minden egyes kilométeren!
Lehet okoskodni, hogy a nyár nem bírja a vizet, de erre azt tudom mondani, hogy nem medencét építek a lakóautómból. Úgy kell megépíteni, hogy ne ázzon be, és akkor nem lesz belőle probléma. Egyébként tapasztalatból mondhatom, hogy nem is olyan tragikusan rossz a nyár rétegelt víztűrő képessége. Teszteltem a bútorépítésre használt papírkasírozású nyár rétegelt lemezt. Egy darabot kitettem a kertbe, had ázzon, süsse a nap. Két év múlva megvizsgáltam, és még egészen jól tartotta magát, pedig folyamatosan ki volt téve az elemeknek.
A matekhoz még egy kis adalék, hogy legyen egy támpont.
A bútorzat elkészítéséhez, 29 m2 12-es rétegelt lemez lett felhasználva, amiből lejön olyan 5 %-nyi hulladék.
A burkolatokhoz 30 m2-nyi rétegelt lemez lett felhasználva, 4, 6, 7, 10, 15 mm-es vastágságúból. Ezek csak fa részek, Hozzá lehet adni a technikát, szigetelést, ragasztókat, csavarokat, kárpitokat, ablakokat, tartályokat, és azok tartalmát,és még ezer más apróságot. Minden kevésnek tűnik, de a végére komoly tömeg adódik össze.

[Szerző]

Válasz