Lakóautó építés SK (Saját Kezűleg)

[ficsor]

Itt cserélhetnének tapasztalatokat, információkat azok, akik saját beépítésű lakóautóval próbálkoznak. Azt hiszem, nem vagyok egyedül ezzel a klubbon belül.

Témakör

[Olisadebe]

Sziasztok ..Gondolkodom a daily átalakításán.Szerintetek ha házikót csinálnék belőle,kellene engedélyeztetni !? Menet közben gondolom nem lehetne hátúl utazni,de ha ezt elhagynám mint lehetőséget ..megérné átalakítani 4,2 hosszú 2,05cm széles és 2,3 magas ..Az autó 3,5t és az önsúlya 2670kg..tehát 830kg a raksúly dupla kerekes hátúl ..Várom pozitív vagy negatív hozzászólásokat ..Hátsó részről dobok egy kis képet ..Amúgy ki ,hogyan állna hozzá !?

[woodoopilot]

quote=”nemo25″ post=55857]
Az alu szendólemez szép felületet biztosít, és már találkoztam lakóval, ami azzal volt borítva. Viszont, ha sérül, akkor szépen nem lehet javítani, csak teljes lemezcserével.

PU habbal még nem találkoztam szendópanelben, csak az XPS lemezzel, az kitűnő merevséget biztosított, és az igen alacsony vízfelvevő képessége miatt tökéletesen alkalmas erre a célra.[/quote]

Szerintem ha megsérül a Dibond külső rétege, az inkább csak esztétikai probléma, a 2-3 mm vastag PE mag biztosítja a vízzárást. Egy PUR habbal kiöntött „monolit” szerkezetnél szerintem a fegyverzet csere gyakorlatilag lehetetlen, de nagyon szuper fóliákat lehet már kapni, sérülés esetén én telibe fóliáznám az egészet.

Egyszer kértem árat egy komplett bódéra való üvegszálas panelre, nem volt irreálisan drága, csak az ára miatt nem éri meg barkácsolni. Csak akkor van értelme barkácsolni, ha valami különleges egyedi burkolatot szeretnénk, vagy le tudunk menni 7 kg/m2 alá.

A legkönnyebb, 600 gr-os üvegszáltartalmú fegyverzettel és 2 cm-es XPS maggal 7,3 kg/m2 szerkezetet kapunk. Elvileg létezik 0,8 mm-es alu fegyverzettel, és PUR vagy PIR maggal gyártott panelt, az csak 5,3 kg/m2, de az nem sztenderd panel, a minimális rendelési mennyiség szerintem túl sok nekünk.

A házi barkács PUR öntést és úgy tudnám elképzelni, hogy valamelyik oldalon lambéria szerűen felrakható burkolat lenne, és fokozatosan öntenénk a habot, ahogy haladunk felfelé a burkolással. Lehet kapni 0,7 mm vastag alu lambériát, a hajlítások miatt az kellően merev (a habosítás után meg pláne) és nagy a színválaszték is. Én nem kedvelem a fát, de úgy látom sokan használnak belső burkolásra fenyő lambériát, annál is megoldható lenne a rétegenkénti öntés.

A 0,7-es alu burkolat kb. 2 kg/m2, a Dibond és a rétegelt lemez kb. 2,5 kg/m2, a legvékonyabb fenyő lambéria viszont már 4 kg/m2. 2 cm vastag PUR hab kb. 1 kg/m2, szóval nem lehetetlen a gyári üvegszálas szendvicspanelnél könnyebbet csinálni. Ha lesz egy kis időm, meg melegebb lesz, akkor majd csinálok néhány próba öntést a maradék pur alapanyagból.[

[istozi]

Akkor lehet átminősíteni, ha abból az autóból gyártanak könnyebb (3500 kg össztömeg alatti) és nagyobb teherbírású változatot is. Ha a tulaj kicseréli azokat az alkatrészeket, amitől az autó erősebb, olyanra, ami a kisebb teherbírásúban gyárilag lett beépítve (rúgók, dupla kerék szimplára, fékek, stb), akkor megoldható. Kérdés, hogy megéri-e?

[Sityubacsi]

De igen azt írta róla „3500kg -nál nehezebb „

[ismani]

Nem írták az önsúlyát.
Varioból három méret van minimum!

[Sityubacsi]

Aminek már az önsúlya több mint 3,5 T abból nehezen lesz max 3.5 T összsúly . alighanem ez nem „minősítés ” kérdése hanem egyszerü tény. Sztem ???

[istozi]

Az nagyon nem egyszerű!

[ismani]

Vissza lehet minősítettni 3.5-re

[nemo25]

[quote=”szgyuri” post=55864]Köszönöm szépen, azért még futok egy kis kört az NKH-nál![/quote]

Lacinak igaza van, 3.5 tonna feletti szekérrel, sokkal macerásabb a történet, és lényegesen drágább is.
Példának okáért, egy csehországi autópályás (500km) utazás, 40 ezer magyar pénzbe fáj. 🙁 Általában 3-4-5-szörös árakkal számolhatsz.
Értékesítésnél, nagyon korlátozott az a kör, aki megveszi tőled, jóformán eladhatatlan.

[szgyuri]

Köszönöm szépen, azért még futok egy kis kört az NKH-nál!

[rlacika]

Szerintem felejtős! Hogy miért?
-mert ezzel a súlyal állandó macera az úton. Például a sógoroknál Go Box kell. És az útadok is magasabbak általában mindenütt 3,5T felett.
-mert ennek az autónak a besorolása tudtommal nem haladja meg az E2-öt, a mostani környezethisztivel mind jobban ki vagy szoritva az útakról, sajnos közeli a teljes leállitás veszélye.
-ha nem sikerül átsorolni az M1-be sok helyről ki leszel tiltva, mint tgk.
-ha sikerül átsorolni akkor jön a regadó.
Ha összeszámolod és átnézed egy kicsit a dolgokat (ja…és minden költségre pluszban még ott van az átalakitás, aminek az ára még csináldmegmagad rendszerben is tetemes összeg!), magad is rájössz hogy jobban jársz ha egy kész csigát veszel. Vagy legalább egy modernebb furgont alakitasz át. De ott is számits a hivatalos átalakitás papirmacerájára…de legalább egy aránylag hoszú távon használható lakóautód lessz.

[szgyuri]

Tisztelt Hölgyek Urak!
Úgy néz ki, hogy lenne lehetőségem olcsón hozzájutni egy régebbi, de jó állapotban lévő Mercedes-Benz Variohoz. Természetesen lakóautót szeretnék belőle faragni. Az autó 3500 kg.-nál nehezebb, ikerkerekes, az össztömeg 4800 kg., N2 besorolású tgk. Szállítható személyek száma 6 fő. Közlekedési mérnökkel megterveztetem, az NKH engedélyezi, aztán elkészül, némi műbizonylattal, érintésvédelemmel, gáztömörségi vizsgával, stb. A kérdésem a következő: Minek fog ez a jármű minősülni? szgk. lesz? M1 besorolással, vagy marad tgk.N2 besorolással? Van-e valakinek 3,5 t nál nehezebb lakóautója, van-e ezzel kapcsolatban valami tapasztalat? (C kategóriás jogsim van) Vonatkozik-e rá útdij? Vagy nagyon macerás, inkább felejtős és próbáljak 3,5 tonnán belül maradni? A válaszokat előre is köszönöm! Tisztelettel:
szgyuri

[woodoopilot]

A pvc lemezt nem kedvelem, rendkívül nagy a hőtágulása, szerintem a napon leválna a habról. Ha már műanyag lemez, akkor jobb szerintem az üvegszálas poliészter, azt lehet kapni többféle üvegszál tartalommal is, tükörfényes a felülete, egyszerűen javítható, és egész nagy tekercsekben is meg lehet venni.

Ezzel a habbal csak kb 50 cm magasságig tudunk dolgozni, mire odáig felfut, a teteje elkezd kötni, alul meg még dolgozik, egyenetlen lesz a sűrűsége. Tehát max. 500 mm széles paneleket lehetne gyártani, akkor nincs szükség drága szerszámokra. A sorolást kell okosan kitalálni, valahogyan úgy, ahogy a teherautó felépítményeknél van. Nyilván ez egy barkács megoldás, de egy próbát megérhet.
Ez a hab 100%-ban zárt cellás, bírja a nedvességet. A fagyasztóknál is a hab belsejében van a harmatpont, de nem okoz gondot a páralecsapódás.
A poliol és az isocianát kisker ára 5 euró/kg, 1 kg keverékböl 20 liter hab lesz. 2 cm vastag hab esetén 1650 Ft/m2. Nem olcsó, de a sztirol lapokra laminált lemezektől sokkal erősebb.

[nemo25]

[quote=”woodoopilot” post=55854]A legutóbbi hűtőláda gyártásból kimaradt 1,5-2 kg pur hab alapanyagom. Azon gondolkodok, ki kellene próbálni, hogy lehet-e belőle vékony, 20-40 mm vastag szendvicspanelt gyártani. Ez egy viszonylag könnyű habanyag, 45-50 kg/m3 a testsűrűsége, de nagyon jó szerkezeti tulajdonságai vannak. Sokkal szilárdabb, mint bármilyen polisztirol hab, és brutálisan tapad szinte minden felülethez. Nincs gond a hézagokkal, a páralecsapódással, sokkal merevebb szerkezetet lehetne csinálni így, mint ha egy vázszerkezetbe ragaszgatjuk be utólag a szigetelő lemezeket.

A külső fegyverzetnek 2 mm vastag Dibond alu szendvicslemezt használnék, az meglehetősen merev, gyönyörű magas fénye van, és maximálisan UV álló. Meg van itthon egy csomó hulló is belőle. 🙂

A belső fegyverzet készülhetne 5 mm vastag rétegelt lemezből, vagy 3 mm-es laminált HDF-ből. A laminált lemez mellett az szólna, hogy azzal egy olyan felületet kapnék, ami nem igényel semmilyen utókezelést, a rétegelt lemez meg azért lenne jó, mert az szerkezeti elem is lehetne egyben.

Lát valaki fantáziát egy ilyen injektált PUR magos szendvics szerkezetben? Milyen külső és belső lemezeket lenne még érdemes kipróbálni? A pur mag vastagságát a lécváz határozza meg, használhatok 2×2-es, 3×3-as, vagy 2×4 cm-es léceket is.[/quote]

Az alu szendólemez szép felületet biztosít, és már találkoztam lakóval, ami azzal volt borítva. Viszont, ha sérül, akkor szépen nem lehet javítani, csak teljes lemezcserével. Ezért alkalmasabb az üvegszálas PE lemez, ami ragasztástechnikailag sem állít kihívások elé, a PVC, és PET anyagokkal szemben. Mondjuk a Dibond, mindkét oldalán alu felülettel rendelkezik, ami szendópanel ragaccsal szerintem jó eredménnyel ragasztható.
A műanyag szerkezetben nem kell fa lécezés, kiváltható műanyag kompozit elemekkel. Amennyiben megfelelő minőségben készül, erősebb, mint a fa, és nem rohad, és a hőtágulása is közel egyező a szerkezet többi anyagával . PU habbal még nem találkoztam szendópanelben, csak az XPS lemezzel, az kitűnő merevséget biztosított, és az igen alacsony vízfelvevő képessége miatt tökéletesen alkalmas erre a célra. A PE gyantával szépen ágyazható, tartós szerkezetet kapsz. Persze gyakorlat kell a kivitelezéshez, meg az anyagok ismerete.
Belső borításnak is tökéletes az üvegszövet erősítésű PE gyanta. Építettem már be 3 rétegből felépített műanyag belső fegyverzetre (kb.2 mm) komplett belső bútorzatot, ami azóta is bírja, természetesen, lényegesen sűrűbb csavarozással, és ragasztással.

[Nyomi]

[quote=”woodoopilot” post=55854]A legutóbbi hűtőláda gyártásból kimaradt 1,5-2 kg pur hab alapanyagom. Azon gondolkodok, ki kellene próbálni, hogy lehet-e belőle vékony, 20-40 mm vastag szendvicspanelt gyártani. Ez egy viszonylag könnyű habanyag, 45-50 kg/m3 a testsűrűsége, de nagyon jó szerkezeti tulajdonságai vannak. Sokkal szilárdabb, mint bármilyen polisztirol hab, és brutálisan tapad szinte minden felülethez. Nincs gond a hézagokkal, a páralecsapódással, sokkal merevebb szerkezetet lehetne csinálni így, mint ha egy vázszerkezetbe ragaszgatjuk be utólag a szigetelő lemezeket.

A külső fegyverzetnek 2 mm vastag Dibond alu szendvicslemezt használnék, az meglehetősen merev, gyönyörű magas fénye van, és maximálisan UV álló. Meg van itthon egy csomó hulló is belőle. 🙂

A belső fegyverzet készülhetne 5 mm vastag rétegelt lemezből, vagy 3 mm-es laminált HDF-ből. A laminált lemez mellett az szólna, hogy azzal egy olyan felületet kapnék, ami nem igényel semmilyen utókezelést, a rétegelt lemez meg azért lenne jó, mert az szerkezeti elem is lehetne egyben.

Lát valaki fantáziát egy ilyen injektált PUR magos szendvics szerkezetben? Milyen külső és belső lemezeket lenne még érdemes kipróbálni? A pur mag vastagságát a lécváz határozza meg, használhatok 2×2-es, 3×3-as, vagy 2×4 cm-es léceket is.[/quote]
Szerintem ez felvet jó néhány kérdést. A lemez ( gyártmánytól függően ) 0,25-0,3 mm-es vastagsága hogyan bírná a terhelést. A vékony festékréteg a mosást, a karcot stb. A purhab igen jól szigetel, de nem rajong az esetleges bekerülő vízér. A laminált hdf bevonata inkább esztétikai mint terheléses szempontok szerint lett kialakítva. A bútor hátán nincs sem pára, sem törölgetés. Akkor inkább rétegelt lemez. A táblák hasznosításának feltétele a nagy méret. Azért ehhez nem semmi sík sablonok, és kalodák kellenek. És akkor beszélni kellene arról is mihez engedélyeznék a használatot. Kívülről inkább a 2 mm-es PVC lemez. Ami sérülés esetén jól, és nyom nélkül javítható. Létezik fényesben is.

[woodoopilot]

A legutóbbi hűtőláda gyártásból kimaradt 1,5-2 kg pur hab alapanyagom. Azon gondolkodok, ki kellene próbálni, hogy lehet-e belőle vékony, 20-40 mm vastag szendvicspanelt gyártani. Ez egy viszonylag könnyű habanyag, 45-50 kg/m3 a testsűrűsége, de nagyon jó szerkezeti tulajdonságai vannak. Sokkal szilárdabb, mint bármilyen polisztirol hab, és brutálisan tapad szinte minden felülethez. Nincs gond a hézagokkal, a páralecsapódással, sokkal merevebb szerkezetet lehetne csinálni így, mint ha egy vázszerkezetbe ragaszgatjuk be utólag a szigetelő lemezeket.

A külső fegyverzetnek 2 mm vastag Dibond alu szendvicslemezt használnék, az meglehetősen merev, gyönyörű magas fénye van, és maximálisan UV álló. Meg van itthon egy csomó hulló is belőle. 🙂

A belső fegyverzet készülhetne 5 mm vastag rétegelt lemezből, vagy 3 mm-es laminált HDF-ből. A laminált lemez mellett az szólna, hogy azzal egy olyan felületet kapnék, ami nem igényel semmilyen utókezelést, a rétegelt lemez meg azért lenne jó, mert az szerkezeti elem is lehetne egyben.

Lát valaki fantáziát egy ilyen injektált PUR magos szendvics szerkezetben? Milyen külső és belső lemezeket lenne még érdemes kipróbálni? A pur mag vastagságát a lécváz határozza meg, használhatok 2×2-es, 3×3-as, vagy 2×4 cm-es léceket is.

[bgy]

Sziasztok,

Üdvözlök mindenkit! Örülök, hogy rátaláltam az oldalra, jómagam is szeretnék idén tavasszal egy egyedi projektet megvalósítani. Költségvetés sajna nem engedi meg a 20 milliós előre elkészített egyedeket ezért magam szeretném elkészíteni. Ezen kívül remek kihívásnak tartom. Mérnök ember lennék így nincs olyan rész amely jelenleg kérdéses, amiben a segítségeteket szeretném kérni az természetesen a tervezés engedélyeztetés. Egy viszonylag letisztult felépítésre gondoltam hasonlóra mint a képen.

Lenne olyan klubtag aki ebben járatos és rendelkezik a megfelelő kapcsolatokkal?
Köszönettel
Gy

Attachments:

• 

[nemo25]

[quote=”fehencke” post=55814]Sziasztok

Szigetelést csinálom a furgonomba, és érdekelne a véleményetek szerintetek mi hátránya lehet ennek a rendhagyó szigetelésnek.

Terv: mindenhol 4cm-es xps lap lesz. Azok a bebugyolált dolgok (szigetelőanyag van körülötte) a falécek (szárított luc) arra rögzítem a borítást. A merevítések helyét viszont körbeszigetelem szintén, hagyom a réseket üresen had tudjon szellőzni. Ugye sokan írták nem szabad azokat eltömíteni mert akkor berohad.

Kösz az ötleteket.[/quote]

Elméletileg megfelelő, de magadat szívatod vele, mert nagyon sok meló befaragni a sok elemet a helyére, és nem lesz így sem tökéletes az illesztéseknél a szigetelőanyag. A lemezek íveltek, azon sem fekszik fel a merev szigetelőlap. Ilyenkor szokott jönni a PUR hab. Na azt ne! A visszavágásnál a vágott részeken, meg tud telepedni a nedvesség, majd elkezd rohadni, gombásodni.
Hidd el, sokkal jobb a kaucsukhablemez. Az minden paraméterében megfelelő a feladatra, könnyű ragasztani, jól alakítható az amorf formákra, indifferens a gombásodásra, rothadásra, nem tartalmaz mérgező és irritáló anyagokat, és bónuszként, a lehetséges legjobb hangszigetelést is elérheted vele. Amit esetleg megtakarítasz aprópénzt a beszerzésnél, azt ráköltöd a drágább ragasztóanyagra, és a jelentősen több munkaórákra.
A léceket ne csak csavarral, hanem ragasztással is rögzítsd! A falécet minek tekered be szigetelőanyaggal? A fa jó hőszigetelő, tök felesleges, ráadásul, még problémát is okozhat. A pára bekúszik a szigetelés alá, és onnan már nem fog tudni kijönni, a fa meg rohad. Hagyd nyersen a fát, ha kap is némi párát, elindulás után a légrésen keresztül kiszárad hamar. Ráadásul a fához tudsz ragasztani az építés során. A sarokvasak alkalmazása sem túl szerencsés, inkább átmenő csavarokat használj, megfelelő méretezéssel!

[fehencke]

Sziasztok

Szigetelést csinálom a furgonomba, és érdekelne a véleményetek szerintetek mi hátránya lehet ennek a rendhagyó szigetelésnek.

Terv: mindenhol 4cm-es xps lap lesz. Azok a bebugyolált dolgok (szigetelőanyag van körülötte) a falécek (szárított luc) arra rögzítem a borítást. A merevítések helyét viszont körbeszigetelem szintén, hagyom a réseket üresen had tudjon szellőzni. Ugye sokan írták nem szabad azokat eltömíteni mert akkor berohad.

Kösz az ötleteket.

Attachments:

• 
• 
• 

[NagyPapa]

[quote=”istozi” post=55792]Igen, most úgy látjuk, hogy az elektromos autó drága. Ám, azon, hogy mikor mi a drága, kb 30 éve kezdtem elgondolkodni. A ’80-as évek végén a Lada, Skoda 180 – 200 Ezer t volt. És megjelentek a Suzukik 780.000 Ft-ért, meg a VW-k 1 Milla fölött és elsőre nehéz volt elhinni, hogy ennyi pénz létezik. Aztán kialakult, hogy ha nagyon akarom, akkor tudok venni rendes autót is. Azt hiszem, így leszünk az elektromos autókkal is.[/quote]

Ez egy kicsit másképp van!
Az akkori fizetésed -amikor a Skoda 180 ezer volt- 10 – 15 ezer forint volt!
A Suzik megjelenésekor a fizud, már 50 – 70 ezer forint volt!
Azaz előbb-utóbb a fizud fogja utolérni az „E” autók elérhetőségi szintjét…

[istozi]

Igen, most úgy látjuk, hogy az elektromos autó drága. Ám, azon, hogy mikor mi a drága, kb 30 éve kezdtem elgondolkodni. A ’80-as évek végén a Lada, Skoda 180 – 200 Ezer t volt. És megjelentek a Suzukik 780.000 Ft-ért, meg a VW-k 1 Milla fölött és elsőre nehéz volt elhinni, hogy ennyi pénz létezik. Aztán kialakult, hogy ha nagyon akarom, akkor tudok venni rendes autót is. Azt hiszem, így leszünk az elektromos autókkal is.

[woodoopilot]

Akik még ott tartanak, hogy a villanyautót szénerőművekben termelt áramról töltik, azokkal sajnos nem lehet konstruktív vitát folyatatni, bele is fáradtam az elmúlt 10 évben. Minden felvetett problémát lehetne cáfolni, de ez a téma itt nagyon off.

Azon azért érdemes elgondolkodni a füstös autók híveinek is, hogy 6 liter benzin előállításához annyi elektromos energiát használnak el, amennyivel egy elektromos autó el tud menni 100 km-t. Ha bezárnák a százhalombattai olajfinomítót, az ott felszabaduló teljesítmény elég lenne az elektromos autók töltésére, nem kellene pluszban erőművet építeni.

Egy elektromos autó vásárlását sajnos az emberek többsége még nem engedheti meg magának. De nem volt olyan régen, amikor a mobiltelefon is a gazdagok kiváltsága volt. Az átlag ember irígykedve nézte, bunkófonnak csúfolta, aztán amikor elérhetővé vált, rohant mindenki venni. Biztos vagyok benne, így lesz az elektromos autókkal is…

[NagyPapa]

[quote=”Srychy” post=55784]”https://www.facebook.com/plugins/video.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fistvan.nemeth.90834776%2Fvideos%2F384925395453432%2F&show_text=1&width=560″ width=”560″[/quote]

Erről már sokat, sokszor hallottunk! Jó lenne tudni, mekkora befektetett energiával -készüléke hálózati áramot használ- kerül előállításra a hidrogén-plazma, annak mekkora az energia tartalma.
:meghajol

[f3r1]

Szerintem ez olvasmányosabb és tudományosabb, ha már energia.

https://index.hu/techtud/2019/09/22/nagykep_iter_fuzios_eromu/

[f3r1]

Sajnos ez egy mindig felbukkanó téma, a fizikai tudásunk alapvető szabályait hadja figyelmen kívül. Különben iszonyatos pénzt költenek a fúziós energia megregulázására, valószinűleg ez a jövő. Sokan szeretnék feltalálni a
perpetuum mobile-t.

„gróf” Spanyol Zoltánnal kapcsolatban:

http://paramoral.eu/print.php?news.8571

http://archiv.paramoral.eu/comment.php?comment.news.387

Attachments:

• Velemenyezes.pdf

[Szerző]

Válasz