Műszaki kérdés

[niluga]

Mitsubishi L 300/Frankia/az autónk és hátul laprugós.Milyen megerősítést tudtok ajánlani,hogy ne üljön a feneke.
Köszi =D>

Témakör

[jocibacsi]

Ha szükséged van külső dug aljra, ha kempingbe rácsatlakozok az áramra, akkor vegyél ilyen dobot, valamint egy 4-5 méteres hosszabbítót és már meg is oldottad a külső dug alj kérdést fúrás nélkül. A rövid hosszabbító a lakó bármelyik oldalára elér. https://kabeldob.arukereso.hu/?gclid=Cj0KCQiA3b3gBRDAARIsAL6D-N-UDW4HQME-uvBc33PbqhAY_0ANB3Z0H8YODt9pQOd3eMznKD7vE4waAiTaEALw_wcB

[Laccci]

[quote=”Haty” post=53997]Segítséget kérek, ha lehetséges. Egy külső konnektort szeretnék szerelni az oldalfalra, és félek hogy pont egy függőleges tartó vázat fogol telibe trafálni a körkivágó szerszámmal. Van valamiféle eljárás, vagy érzékelő eszköz, amivel a lakórész vázszerkezetének helyét meg lehetne keresni? Már azon is morfondíroztam. hogy egy ablak alatti felületbe fúrok, talán ott biztosan nem lesz függőleges tartó. Jól gondolom?[/quote]

Egy ilyen egyszerű fém, fa és feszültség érzékelővel meg tudod keresni az eltérő anyagokat a falban:
https://skymarket.hu/digitalis_fem__feszultseg_es_faallvanyzat_erzekely-13915
A süllyesztett dolgokkal csak óvatosan a lakóban…
Lehet, hogy mélyebb süllyesztés kell neki mint az oldalfalad.

[Haty]

Segítséget kérek, ha lehetséges. Egy külső konnektort szeretnék szerelni az oldalfalra, és félek hogy pont egy függőleges tartó vázat fogol telibe trafálni a körkivágó szerszámmal. Van valamiféle eljárás, vagy érzékelő eszköz, amivel a lakórész vázszerkezetének helyét meg lehetne keresni? Már azon is morfondíroztam. hogy egy ablak alatti felületbe fúrok, talán ott biztosan nem lesz függőleges tartó. Jól gondolom?

[nemo25]

[quote=”NagyPapa” post=53940].
Létezik olyan zsír -ami közforgalomban nem kapható, csak ipari felhasználásra van- ami 260 C° felett folyik, ami használható lenne, de inkább rézpaszta!!
[/quote]

Ez az a bizonyos hőálló kenőcs, amint azt írtam, de abban tökéletesen igazad van,hogy a hőálló zsíroknak tág határok között van a hőállósági tartományuk. Az alap a 160-170 C°-tól léteznek, amik kaphatóak a kereskedelemben. Ezért köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet, és másokét is, miszerint nem elég körültekintően használtam a hőálló zsír kifejezést.:o
A rézpaszták 1000-1100 C° hőmérsékletig hatásosak. Nekem régről van még egy aprócska tégellyel egy spéci anyagom, ami 1250C°-ig alkalmazható (édesapám, csak rakétazsírként emlegette) , amit csak és kizárólag olyan helyeken használok, ahol az indokolt, mint az említett eset.

Milyen jó, hogy mindig megvitatjuk a kérdéseket, így kibuknak a pontatlanságok!!!! 🙂

[gattila]

Elméleti kérdés:
Az autó generátoráról – valamilyen köztes elektronikával – lehet tölteni a LiFePo4 akkumulátorokat?

[Laccci]

Sajnos Pécsen nem találkoztam még gumissal aki használná.

600-650Ft a Kauffernél.

Attachments:

• 

[NagyPapa]

Vannak dolgok, melyek megoldódnak maguktól…
:rohog
Nagyon sűrű a levegő körülöttem mostanság, emiatt nem írtam a kerékcsavar dolgában hozzá, de Döme megoldotta helyettem a dolgot és ráadásul jól!
:meghajol
A szakmai szabályok szerint kerékanyánál kerékcsavarnál semmi keresni valója nincs semminemű zsírnak, még vékonyan sem, olyannyira, hogy TILOS.
Erre a célra csak és kizárólag a rézpaszta használható!!
Volt nekem ezzel kapcsolatos afférom, akkor nagyon alaposan körbe jártam a témát..
Létezik olyan zsír -ami közforgalomban nem kapható, csak ipari felhasználásra van- ami 260 C° felett folyik, ami használható lenne, de inkább rézpaszta!!
:meghajol

[Srychy]

[quote=”Döme” post=53937]Kerékcsavar kenésre a rézpasztát és spray-t ajánlanám vékonyan. [/quote]

Igen, igen. Rézpaszta, csak én nem tudtam a nevét.
🙂

[Dome]

Kerékcsavar kenésre a rézpasztát és spray-t ajánlanám vékonyan. Sőt a központosító gyűrűkhöz is szoktunk fújni, de még a féknyereg is kap betétcserénél. Nem rohad be semmi, ken, korrózió véd, és nem folyik rá semmire. Ugyanígy ajánlom nem menetrögzítős csavarkötésekhez, futómű szilentekhez is.
Bocs, hogy bele vau, de nekem ez szakmám, és ebből is élek. B)
(A zsír megolvadhat, és randán folyik mindenfelé, a WD40, meg kiszárad.)
Igen, nem szabad túlhúzni, mert megnyúlik a menet! Átlagos ember, átlagos kerékkulccsal toldalék nélkül meghúzva kb. pont ideális lehúzási nyomaték.:D/

[nemo25]

[quote=”gattila” post=53927][quote=”Nyomi” post=53926]
A szakemberek akik segítetek a helyreállításban külön felhívták a figyelmemet, hogy nézzem meg a felnihez előírt meghúzási nyomatékot is / ez nálam 168 Nm /, mert a túlhúzott csavar legalább olyan veszélyes, mint a laza.
Bocsi.[/quote]

És akkor még nem beszéltünk a hitvitáról, hogy a kerékcsavarokat kell-e, és hol zsírozni? :)[/quote]

Lehelet vékonyan a menetet, hogy ne rágja szét a menetet a csavar. A támasztó kúpos felületre már nem szabad, hogy jusson a kenőcsből. Viszont gyári alufelniknél, nincsen többnyire központosító gyűrű, ezért a felni anyag érintkezik az agyon lévő gyűrűvel. Jártunk már úgy, hogy zsír új autónál egy téli szezon után, nem lehetett leszedni a felnit, mert a vasszú elkezdte rágni az agy felületét, és a rozsdavirágon megszorult a felni. Gumikalapáccsal tudtuk sérülés nélkül leszedni a felniket. Azóta a központosító gyűrűre is kenek szintén leheletnyi hőálló zsírt, ami meggátolja a rozsdát, de a felni felfekvő részeit már nem éri el, így ott megfelelő fémes kapcsolatot ad.
A lényeg, hogy ne tocsogjon.

[Srychy]

[quote=”gattila” post=53927][quote=”Nyomi” post=53926]
A szakemberek akik segítetek a helyreállításban külön felhívták a figyelmemet, hogy nézzem meg a felnihez előírt meghúzási nyomatékot is / ez nálam 168 Nm /, mert a túlhúzott csavar legalább olyan veszélyes, mint a laza.
Bocsi.[/quote]

És akkor még nem beszéltünk a hitvitáról, hogy a kerékcsavarokat kell-e, és hol zsírozni? :)[/quote]

Kell zsírozni. Van hozzá való kenőcs. Nem tudom mi a neve. Kicsit barna/bronz színű. De a gumisoknak ezt tudni kell. Bár vannak gumiszerelők akik trehányságból kihagyják ezt a műveletet. Ekkor lehet „szívni” egy defekt során az út mentén amikor kap a dolgozó egy defektet…
Visszatérve a „tehermentesítő” gyűrűre: téves a megnevezése, mert helyesen központosító gyűrű.
A nevében benne van a feladata. Az alufelnit segít pontosan a helyére tenni. Nekem a Fordomon van ilyen. A nyáron centríroztatni voltam amikor kiderült, hogy az egyiken nincs. Valamelyik gumis eljátszotta, nem rakta vissza. Így jártam vele legalább egy évig. Kivettük a másikból és annak a mintájára az esztergályosom faragott bele egy másikat.
Szóval ennek a gyűrűnek nincs más feladata, mint a kerék pontos felszerelése.
Én nem vettem észre a hiányát, a menettulajdonsága nem változott az autónak.

Van egy fontos dolog amit az autósok legtöbbje nem tart be. A kerekek felszerelése nyomaték kulccsal történik és a felszerelés után kb 50 km megtételét követően ellenőriztetni kell a csavarokat. Szintén nyomaték kulccsal! Ezért ajánlott visszamenni a gumishoz!

[gattila]

[quote=”Nyomi” post=53926]
A szakemberek akik segítetek a helyreállításban külön felhívták a figyelmemet, hogy nézzem meg a felnihez előírt meghúzási nyomatékot is / ez nálam 168 Nm /, mert a túlhúzott csavar legalább olyan veszélyes, mint a laza.
Bocsi.[/quote]

És akkor még nem beszéltünk a hitvitáról, hogy a kerékcsavarokat kell-e, és hol zsírozni? 🙂

[Nyomi]

[quote=”Laccci” post=53922]Gyusza!
Én tehermentesítő gyűrűnek ill. furatnak ismertem de logikus amit írtál.
Köszi a kiigazítást.[/quote]
Nekem sajnos tavaly kilazult a jobb hátsó kerékben a csavar, és sikerült el is hagynom 2 db-ot. A többi kicsavarodott majdnem teljesen, mire észrevettem. Az alu felnit rendesen szétrágta a tehermentesítő gyűrű. A szerelésnél kiderült, hogy a tehermentesítő váll ami 25 mm szélesés 4 mm vastag. Ebből 7 mm áll ki 0,05 mm-es illesztéssel és vezeti meg a kereket. Ez tökéletesen működik is amíg a csavarok a helyén tartják a kereket. Mivel csak besajtolva van az agyba a gyűrű szélsőséges terhelés hatására kifordult a helyéről, ezért új agyat kellett venni, mert a régi nem volt javítható. A kerékről nem is beszélek. Még szerencse, hogy volt hozzá eredeti gépkönyv amely részletes leírást és műszaki rajzot is tartalmazott. Így tudták megjavítani. Amikor a baj elért és leszereltem a kereket gyakorlatilag a tehermentesítő kiesett, így a hazavezető utat a csavarokra bízva kellett megtenni, lassan többszöri megállással és ellenőrzéssel. A szakemberek akik segítetek a helyreállításban külön felhívták a figyelmemet, hogy nézzem meg a felnihez előírt meghúzási nyomatékot is / ez nálam 168 Nm /, mert a túlhúzott csavar legalább olyan veszélyes, mint a laza. Az okosok azt szokták mondani, hogy gumit jól kell választani, és megfelelően használni, mert 4 tenyérnyi helyen az köt az úthoz. A felni meg ezeket a gumikat tartja!
Bocsi.

[Laccci]

Gyusza!
Én tehermentesítő gyűrűnek ill. furatnak ismertem de logikus amit írtál.
Köszi a kiigazítást.

[gyusza T3]

Sajnos közhiedelemmel ellentétben a központosító furat(felni közepén nagy lyuk) csak központosít, a kerék felszerelésekor segít. Ennél több funkciója nincs. Ha terhet vinne azt csak szoros illesztéssel tudná, de itt tizedes eltérések vannak. Légrés van az agy és a keréktárcsa között. Tehát….
A súlyt minden esetben a csavarok és az általuk képvisel szorítás, amit az agyra fejt ki és az ebből adódó surlódás adja át. Hasonló képen, mint a kuplung tárcsa-nyomólap- lendkerék hármas, csak itt a forgatónyomaték átadása a cél.
Ebből következik, hogy a csavarok felfekvése igenis rendkívül fontos. A lentebb írt módszer ön és közveszélyes.
Esetleges baleset esetén bekérik a igazságügyi szakértő véleményét, ő kiszúrja az ilyen átalakítást. Mondjam tovább mi a következménye? Utána el kell dönteni, hogy a kiszabott , vagy a lelkiismeret a nagyobb büntetés. Csak meg ne haljon valaki.
Sokan nyafognak, hogy ebben az országban nem lehet szabadon átalakítgatni, na ezért van. Fejlettebb világban megvan a pénz erre, nem is igazán hebrákolnak, talán ez is az oka a lanyhább szabályozásnak.
Addig takarózz, ameddig……. (nem szégyen én is így vagyok vele)

[Laccci]

[quote=”mikrobi” post=53914]ezek a felnik 1tonnát bírnak darabonként,még az alufelnijük is 900kg-t a gyári!.az osztókörről nem nyitok vitát ez nekem így jó ,és ahogy látom az utakon nem csak nekem !Sok régi ducit látok Bmw felnivel.[/quote]

Az lehet, hogy 1 tonnát bír, de egy komolyabb fékezésnél még egy 3 tonnás autónál is több súly jut az első kerekekre 1 tonnánál.
Az is fontos, hogy a felni közepe pontosan illeszkedjen az agyra, így nem a csavarok viselik a terhelést.

[gyusza T3]

Itt is megy a gány, nemcsak a T3 forumon, jéééézus.
Ezen viszont én nem nyitok vitát:)

[szobraszok]

Ami nekem a cél, az, hogy eredeti felnikkel, és azokkal a kis tenyérnyi díszkupakokkal szerelkezem fel és ezeket két színre fújum pont mint az autó színei.
Eddig két szervizben járt a hymerem és mindkét helyen rápóbáltak duci felnit és nem voltak rá jók. meglehet mindkettő az ujabb duci osztóköre volt.

Van mindkettőből eladósorban több szett is, de jövő héten legurulok gumishoz hogy pontosan bemérje végre. Köszönöm szépen mindenki segitségét!!!

[mikrobi]

ezek a felnik 1tonnát bírnak darabonként,még az alufelnijük is 900kg-t a gyári!.az osztókörről nem nyitok vitát ez nekem így jó ,és ahogy látom az utakon nem csak nekem !Sok régi ducit látok Bmw felnivel.

[Nyomi]

[quote=”istozi” post=53904]Na, ez az, tehát a felni felfúrása, amit nagyon nem szabad. Mint irtad, a BMW lyukköre 120 mm-es, a Fiat meg 118. Attól, hogy 10-ről 12 mm-re fúrtad ugyan belemegy a csavar, de amikor meghúzod akkor az összes ferdén feszülni fog. Nem egészséges állapot a csavarnak. Ráadásul a kerék sem lesz centrikusan a helyén.
Egy ilyen gányolás sokkal veszélyesebb, mint a gázrendszerbe (szabálytalanul, ám szakszerűen) belenyúlni.[/quote]
Maximálisan egyetértek. És ismételten felhívnám kedves klubtársaim figyelmét arra a tényre, hogy attól hogy valami BMW, az nem biztos, hogy a terhelhetősége megfelelő egy lakóautóhoz. A gyári Ducatohoz készült alu felnik terhelhetősége 1150 kg/ db-nél kezdődik. És akkor a típusonként változó ET számról nem is beszéltem. Nincs olyan szép felni, amiért magamat, vagy az autómat kockáztatnám. Gondoljátok végig.

[istozi]

Na, ez az, tehát a felni felfúrása, amit nagyon nem szabad. Mint irtad, a BMW lyukköre 120 mm-es, a Fiat meg 118. Attól, hogy 10-ről 12 mm-re fúrtad ugyan belemegy a csavar, de amikor meghúzod akkor az összes ferdén feszülni fog. Nem egészséges állapot a csavarnak. Ráadásul a kerék sem lesz centrikusan a helyén.
Egy ilyen gányolás sokkal veszélyesebb, mint a gázrendszerbe (szabálytalanul, ám szakszerűen) belenyúlni.

[mikrobi]

Nekem van kettő,ha avval segítek szólj vagy kézzel ints! Amúgy nekem a régi BMW 5 sorozat felnijén van a téli gumi ami 5X120 15″ .Annyi dolgom volt vele ,hogy a csavar lukjait át kellett fúrni azt hiszem 10mm-ről 12mm.re .Ezek a felnik kb 3mm vastagok úgyhogy bőven elbírja a mi kis cirka 3T -kat Vigyázz a 3 bmw nem jó mert vékony falú!

[rlacika]

Feknyereg egyforma 14 es 15 colos valtozaton. A 16 colos felni ala fer csak a nagyobitott valtozat!

[szobraszok]

]Az osztókör 5×118 a régebbi ducato-knál.Volt 14″ ami a szívó dizeleken volt ,a 16″ -t a turbósra tették. A kocka ducira úgy tudom nem tettek 15″-t csak a következő szériára.Jelzem azt is csinálták még 5×118-as osztókörrel .Remélem segítettem.

Köszönöm szépen!
Ezen is 14 volt, és most 16 alu.
Mivel az első féknyerget változtatni akarom nagyobbra, lévén a féktárcsája kisebb mint a Fiat Seicentómé 🙂 ezért az már nem fog beférni a 14″ alá… ezért keresek 15″. Amúgy 14″ felnit kb lehetetlen találni…Nekem 5 db kellene műanyag díszközéppel.

[mikrobi]

Az osztókör 5×118 a régebbi ducato-knál.Volt 14″ ami a szívó dizeleken volt ,a 16″ -t a turbósra tették. A kocka ducira úgy tudom nem tettek 15″-t csak a következő szériára.Jelzem azt is csinálták még 5×118-as osztókörrel .Remélem segítettem.

[Szerző]

Válasz