-
IndítottaTémakör
-
2016.12.14.-23:48 #51003
Köszönöm a részletes leírást, minden világos – EPH kötések, földelő szonda, stb. A biztonságtechnika másik fejezete, ha inverterről megy a 220 V a lakóban. Itt a FI relé értelmezhető? Gondolom a földelő szondához viszonyítva járható a dolog.
-
IndítottaTémakör
-
SzerzőVálasz
-
2016.12.29.-01:32 #51072
Hogy mióta kötelező azt én sem tudom (majd megkérdezem az ampervadász emberemet), de az tuti, hogy új építésnél minden mobil járműbe kötelező, amiben 230V-ot építenek ki.
Ha régebbi gyártású a jármű és akkor még nem volt kötelező, akkor nem kell beleszerelni. Ezt mindig az éritntésvédelmi vizsgáztató tudja, hogy kell e vagy sem.
Természetesen ahogy istozi is írja, nagyon ajánlott.
Bár nem lakóautóban, hanem lakásban de nekem már kétszer mentett életet.2016.12.29.-01:19 #51071Nem tudom, hogy kötelező-e, ám biztos, hogy jó, ha van. Biztonságosabbá teszi a csigát. Én 8 éve használom.
2016.12.28.-23:50 #51069Mióta kötelező az ÉV relé a lakóautókban? Mert én nem találom sehol a csigánkban, csak 3 db kismegszakító van egy fehér dobozban. 2015 nyarán vizsgázott Németországban a Transit, ha ott is kötelező, akkor benne is kellene lenni. A TÜV nem hinném hogy olyan sumák cég lenne, mint az a magyar „szakember”, aki látatlanba kiadta az érintésvédelmi jegyzőkönyvet.
2016.12.28.-21:56 #51068Sziasztok!
Nos… Nagypapa! Átnéztem a beírásod és nem voltam rest, átküldtem egy szabványosítással, és felülvizsgálattal foglalkozó barátomnak. 1995 óta Ő vizsgáztatja az összes általam gyártott gépet. A következő választ adta:„A leírásban sok az igazság, de sok a sületlenség is. Kissé összekeveri a cikk írója a dolgokat. Még ma is szabad aluvezetékelést használni, de csak felújításra, ahol eddig is az volt. Ezért lehet kapni ma is Alu MMfal vezetéket. De új lakás szerelésénél már nem szabványos.
A Lakókocsi és lakóautó szerelésének a felülvizsgálata ma is az MSZ 2364-754/2006-os szabvány szerint történik, bár hamarosan más lesz az irányadó, de ennek utána kellene néznem, mert a 2364 fokozatosan vissza lesz vonva.
A lényeg: nem kell a 2,5 mm2 keresztmetszetű vezeték. Ez 16A-os lakásvezetékelésnél igaz, de csak a tömör réz vezetéknél, és új szerelésnél. Az MSZ 172 még engedélyezte az 1,5 mm2 keresztmetszetet tömör réz vezetékelésnél. Lakókocsiban elég az 1,5 mm2 keresztmetszetű, de természetesen a sodrott, MT vezetéket használni gégecső használata mellett. Betápnál az autó testjére le kell kötni a védőföldelést a becsatlakozásnál. Elég 2,5-ös sodrott rézvezetékkel. Ezt szemrevételezéssel is megnézzük, mérjük. Mérjük a 230V-os dugaljakat.
Nem kell kimérni az összes vezetéket! Nem is lehet, mert akkor meg kellene bontani a kötéseket! Ezt nem tesszük.
ÉVrelé és 16A-os kétpólusú kismegszakító kell.”Nos én nem érzem úgy, hogy félretájékoztattam volna bárkit is.
Kérlek Nagypapa olvasd el szabványt, vagy kérdezz meg hozzáértőt.
Én ezt tettem.
🙂
Srychy2016.12.28.-02:42 #51067[quote=”gattila” post=49042]Kedves Lakóautós Társak!
Először is elnézéseteket kérem, hogy többször is bedobtam ezt a témát a Fórumra, és ezzel némi vitát/polémiát generáltam. De: nagyon hasznos információk kerültek elő, ami remélem mindannyiunk épülésére szolgáltak. (legalábbis nekem nagyon) Igyekszem majd összefoglalni az itt elhangzottakat, ami alapján megtervezem az autóm elektromos rendszerét. Na azt majd kéretik kritizálni! 🙂
Köszönöm a sok értékes hozzászólást, valóban sok dolgot megértettem belőlük.
Üdv: GA[/quote]
Ne kérj elnézést! Tök jó, hogy felhoztad. Így jön elő minél több információ az adott témáról, ha beszélünk róla.
Arra kell figyelni, hogy itt is érvényes, hogy amit a neten olvasol az nem feltétlen fedi teljesen a valóságot.2016.12.28.-01:34 #51066[quote=”Kerti” post=49041]
Kedves NagyPapa!A lakóautó és az épületek villamossága sok mindenben más. Mint például lakóautónál nem kell 2,5 mm2 vezeték a 16 amperhez, mint ahogy te írtad, hiszen az a merev alumínium vezetékekre érvényes amit az épületekben használnak. Ezt viszont járművekben tilos használni. A sodrott réz vezetékeknél a 1,5 mm2 megfelelő a 16 amperhez és nem kell 2,5 mm2![/quote]
:meghajol
Korábban már írtam, hogy nem kívánok ebben a témában tovább rugózni, így tényleg nagyon röviden:
Srichy (bocs. ha nem jól írtam) társunk igen jól írta le a technikai megoldását a „hibaáram relé” kialakításának, de nem írta le, hogy mi a lényege, azaz azt, hogy nem a fázis és a nulla közötti áramokra érzékeny, hanem a szimmetrikus tekercselés miatt az ebből a körből a föld felé kilépő hibaáramra!
Ha ezt még mindig nem érti valaki akkor bizony veszélyek lehetnek ebből. Az írtam, hogy a jó leírása ellenére ettől nem lett többletinformációja az olvasóinknak!De a lényeg amit itt hagytam, a válaszodból:
👿
A „lakóautók villamossága és az épületek villamossága” nos ilyen sincs!
🙁
A villamosság és a környezeti terhelések fogalma viszont van, így amíg egy lakásban -ahol már nagyon régóta tilos merev alumínium vezetéket használni- ráadásul aluminium vezetéknél is kötelező volt régen is 16 Amperre 2,5 mm2 vezetéket használni, a mai EU szabvány előírási szerint nem terhelhetők normál körülmények között sem az 1,5 mm2 keresztmetszetű erek 16 Amperrel, csak 13 Amperrel!Még egyszer írom NORMÁL körülmények között! Ennek a feltételnek ugyanakkor, többnyire pontosan a lakások szerelése felhetne meg leginkább!!
Ott a legkisebb az esély pl a tartós melegedésre, a hűtés totális hiányára, mert falban mennek a vezetékek, viszonylagos hűtést kapnak a környezetüktől….
A lakóautó ehhez képest sokkal mostohább, meleg által sokkal jobban terhelt környezet, a napsütés nyáron, a fűtés télen stb. Itt sokkal inkább figyelembe kell(ene) venni a thermikus szorzót, ami akár 0,75 is lehet!!!
Nem véletlenül gyártják elsősorban a lakáscélú használathoz a 13 Amperes kis-automatákat, ami a lakóautónál, a szorzót figyelembe véve maximum csak 10 Amperes lehet(ne)Még egyszer nagyon határozottan írom: a lakóautóban kifejezetten NEM MEGFELELŐ 16 Amperre méretezetten az 1,5 mm2 keresztmetszetű réz vezeték!!!!
Ha nekem nem hiszel -már pedig látom, hogy nem- akkor mutasd meg egy tervezői jogosultsággal rendelkező villamos mérnöknek a beírásomat. Semmi esetre se egy mezei villanyszerelőnek!!!
👿Az ÉV relét is kérdezheted tőle, hogy miért kell(ene)a lüktető egyenáramra is kapcsoló változatot és miért a 30 mA hibaáramút a járgányokba tenni….
Aki a járgányok építésével foglalkozik annak tudnia kell(ene) hogy mit jelent a „CE” megfelelőség, ki és hogyan dokumentálhatja, milyen vizsgálatokat, milyen szabványok szerint, hogyan kell elvégezni stb….
Ezekhez ezen ismeretek is kelle(né)nek, az elvégzett villamos munkákról!
Ez nem úgy műkszik , hogy jó oda az 1,5 vezeték is!! NEM JÓ!!Messze nem elegendő egy ÉV mérés egy szigetelés vizsgálat, amit az összes beépített vezetékről külön-külön azaz-erenként kell(ene) vizsgálni jegyzőkönyvezni és egy a bal felső polcról levett majd megírt szabványossági nyilatkozat, majd egy ugyanilyen minőségi bizonylat, mert ezeket csak jogosultsággal rendelkező, majd külön szakirányú képesítéssel, szakvizsgával rendelkező személy jogosult végezni, aki a rendeletek szerint pl. nem lehet a Te alkalmazottad, csak külsős lehet, hogy ne tudd utasítani, hogy jó az, írjad csak meg haver!!
Ha további kérdésed van neked vagy másnak az ez irányú szabványokról amit csak tudok segítek!
Itt nincs lakóautós, vagy épületes külön előírás, a mozgó járművek szerelési követelményeire vonatkozó előírásokon túl, úgymint a vezetékek elhelyezése, kötegelési előírások, rögzítési előírások kötésekre vonatkozó előírások stb mellett..Remélem segítettem neked is, másnak is, aki ilyenekkel foglakozik, vagy akar foglalkozni, vagy csak barkácsolgat…
:meghajol :meghajol
2016.12.28.-01:11 #51065Kedves Lakóautós Társak!
Először is elnézéseteket kérem, hogy többször is bedobtam ezt a témát a Fórumra, és ezzel némi vitát/polémiát generáltam. De: nagyon hasznos információk kerültek elő, ami remélem mindannyiunk épülésére szolgáltak. (legalábbis nekem nagyon) Igyekszem majd összefoglalni az itt elhangzottakat, ami alapján megtervezem az autóm elektromos rendszerét. Na azt majd kéretik kritizálni! 🙂
Köszönöm a sok értékes hozzászólást, valóban sok dolgot megértettem belőlük.
Üdv: GA
2016.12.28.-00:18 #51064Kedves NagyPapa!
Bocs, hogy csak most válaszolok, de mostanában inkább Karácsonyoztam.
Nem értek egyet az írásoddal, főleg nem azzal, hogy veszélyes dolgot írtam és a többi….
Próbáltam kijavítani, hogy a próbagomb nem a fázis és védővöld közé van kötve ahogy írtad, mert azt minden hozzáértő tudja, hogy a védőföld bele sincs kötve az ÉV relébe. Mondjuk az épületeknél a nulla és védőföld össze van kötve így rá lehetne húzni, de ugye mi itt lakóautókról beszélünk, ahol viszont tilos összekötni a védőfoldet a nullával, hiszen nem tudhatjuk, hogy amikor bedugjuk a konnektort akkor melyik a fázis.Ismerem az ÉV relé működését! De ez lényegtelen is és én sem akarok bele menni egy dilettáns vitába. Hagyjuk is.
Srychy nagyon jól, szakmai nyelven leírta a működését részletesen. (mondjuk azt nem teljesen értem, hogy mért kellett belekötnöd, hiszen amiről szó volt azt tökéletesen leírta) Amiről te írtál arról nem volt szó, persze sok igazság van benne.
Igazad van abban, hogy sok hozzáértő nincs tisztában sokmindennel, mint ahogy láttunk már olyat, hogy egy nagyon hozzáértő egy lakóautóban próbált szerelgeti és elérte, hogy többször kelljen kicserélni egy készüléket. 😉
A lakóautó és az épületek villamossága sok mindenben más. Mint például lakóautónál nem kell 2,5 mm2 vezeték a 16 amperhez, mint ahogy te írtad, hiszen az a merev alumínium vezetékekre érvényes amit az épületekben használnak. Ezt viszont járművekben tilos használni. A sodrott réz vezetékeknél a 1,5 mm2 megfelelő a 16 amperhez és nem kell 2,5 mm2!
2016.12.25.-13:28 #51057[quote=”Srychy” post=49032]Nos… Nagypapa!
Valóban nem írtam le minden infót, amit Te most megtettél, amit megköszönök.
Nem is volt szándékomban minden részlet. Itt csak és kizárólag az ÉV relé működésének leírása volt a célom.
Aki lakóépítésre, barkácsolásra szánja az idejét annak kötelessége utána nézni a szabályoknak!
Ez vonatkozik a kétpólusú kis-automatára a vezetékezés előírásaira stb…[/quote]Még egy nagyon fontos dolog van amit kihagytam:
A járgány belső huzalozását-kiskábelezését a betáptól az elosztókon át, minden konnektorig nagyon ajánlott 2,5 mm2 keresztmetszetű vezetékkel szerelni.
Itt a tél és bizony a fűtőtestek ilyenkor érik reneszánszukat, ahova csak lehet, -elsősorban hölgyek, de fiuk is- bedugnak mindent amit csak lehet, mondván azért van a kisautomata, hogy oldjon le! Mi sokszor láttunk már túlterhelésből adódóan összeragadt szó szerint összeolvadt kisautomatát, ami már nem tud leoldani. Kempingekben pedig főként a régi alu tokozott elosztók mögött sajnos igen gyakori a túlméretezett, vagy pláne „megpatkolt” védelem. Az egész járgány leéghet egy ilyen eset miatt. Az is veszélyes, ha az olajradiátorok termikus védelmét kötik át, vagy cserélik nagyobbra, magasabb hőfokura a tulajok…
De ez már egy másik topikot is megérne…
.2016.12.25.-13:12 #51055Nos… Nagypapa!
Valóban nem írtam le minden infót, amit Te most megtettél, amit megköszönök.
Nem is volt szándékomban minden részlet. Itt csak és kizárólag az ÉV relé működésének leírása volt a célom.
Aki lakóépítésre, barkácsolásra szánja az idejét annak kötelessége utána nézni a szabályoknak!
Ez vonatkozik a kétpólusú kis-automatára a vezetékezés előírásaira stb….
[quote=”NagyPapa” post=49031][quote=”Srychy” post=49030]Sziasztok!
Nos… szeretném helyre tenni az Érintésvédelmi relé körül kialakult tévhiteket.
Az érintésvédelmi relé egy nagyon okos találmány. Amikor még ipari iskolába jártam még nem is tanultunk róla. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején kezdték bevezetni kishazánkban.
Elterjedése főleg a lakások villamos szerelésénél lett. A gépiparban, villamos berendezéseknél még ma sem használjuk, mivel az épületek villamos betáplálásánál már ki van építve.Működése: Az érintésvédelmi relé az áram mágneses hatásán alapul. Áll egy transzformátorból, teszt ellenállásból, teszt nyomógombból és egy reléből.
A transzformátor szekunder oldala egy sűrű menetű tekercs, a primer oldala nem más, mint a szekunder tekercsen középen keresztül vitt fázis és nulla vezeték. Minden áramjárta vezeték indukál egy mágneses mezőt. Ez a primer oldal. Egy egymenetű transzformátor tekercs. Az áram mérésére használt „lakatfogó” ugyan ezen az elven működik. A lakatfogót rátesszük a mérendő vezetékre és megmutatja a benne átfolyó áramot.
A különbség annyi a lakatfogó és az ÉV relé között, hogy az ÉV relében a kimenő és a visszatérő vezeték egyszerre van átvezetve a szekunder tekercsen. Azt a tulajdonságát használja ki az áramnak, miszerint a kimenő és visszatérő vezeték indukálta mágnesesség ellentétes és ezért kioltja egymást. Így a szekunder oldalon nem keletkezik feszültség. Amint a két vezetékben különbség adódik a vezetékek mágnesessége nem oltja ki egymást és a szekunder oldal tekercsében feszültség keletkezik, ami működteti az ÉV relé kapcsolóját, kikapcsol a relé.A bekötése: A nemzetközi jelölés szerint az egyik oldalra -általában a felsőre- kötjük a bejövő, az alsóra a kimenő oldalt. Egyfázisú hálózatnál fázis és nulla-vezetőt, háromfázisúnál a három fázist és a nulla-vezetőt. Földelő vezetéket nem kötünk be mivel nincs is rá lehetőség. Lakásoknál a védőföldelés és a nulla vezető összekötését csak az ÉV relé előtt szabad összefogni, utána nem. Legtöbb esetben a relé azonnal lekapcsol, ha a nulla és a védőföld össze van kötve a védett hálózaton. (láttam már ilyet…, egy lakás bojler bekötésénél volt összefogva. több órán át kerestem)
De térjünk vissza a lényegre. Az ÉV relé tesztgombja a relé egyik kimenő oldali pontját köti össze a másik bejövő oldallal egy ellenálláson keresztül. Gyakorlatilag megkerüli a transzformátort. Kialakul a különbség a kimenő és a visszatérő vezetékek közt. Feszültséget gerjeszt a szekunder oldalon és működik a kikapcsoló relé. Tehát a tesztgomb nem a földelésre van kötve. A tesztgomb nem is működik ha nincs feszültség alatt a relé.
A lakóautók bekötésekor a bejövő dugalj két pontját (fázis, nulla) az ÉV relé becsatlakozására kell kötni, míg a védőföldelést az autó fémszerkezetére. A bekötésnél a karosszéria festékét lecsiszoljuk és legalább 16 mm keresztmetszetű felsaruzott vezetékkel, csavarkötéssel kötjük be. Érdemes a kötést a korrózió miatt egy kevés zsírral bekenni.
Az ÉV relé működése szempontjából teljesen mindegy, hogy a bekötéskor hová kötjük a fázis vagy a nulla vezetőt. A lényeg, hogy mindig felülre kell kötni a bejövő és alulra a kimenő vezetékeket.
Még egy nagyon fontos szabály: Az ÉV relé nem helyettesíti a kismegszakítót! Az ÉV relé nem működik túlterhelésre vagy zárlatra, csak földzárlatra! Mindig kell az áramkörbe kismegszakítót kötni!A legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy az áram alatt levő vezeték ugyan úgy néz ki, mint ami nincs áram alatt, csak teljesen más a fogása, ezért minden vezetékre úgy tekintünk mintha áram alatt lenne.[/quote]
Ezt eddig én értem, csak mennyivel lesz ettől több információja annak aki ezt olvassa, és esetleg tanulatlanul barkácsolgat a lakóján?
Nem írtad pl azt, hogy a védelemnek 0,2 sec alatt kell kioldania
Nem írtad azt, hogy az ÉV relék, régies nevén „hibaáramrelék” több típusban gyártódnak, nekünk a lakóautóba a „szaküzletekben” is csak úgy ismerik „A DRÁGÁBBIK” valójában a lüktető egyenáramra is kapcsoló típust lenne kötelező beépíteni. Azt netán tudod, hogy hogyan működik? Azt is hogy mire jó? Az olvasóinknak nem kell tudni a működést, legfeljebb, hogy azt adja kérem, nekünk az a típus kell…
Nem írtad azt, hogy ha 16 amperes kisautomatát teszel fel utána, akkor kötelező minimum 2,5 mm2 vezetékkel szerelni a mögöttes hálózatot, mert az 1,5 mm2 keresztmetszetűre CSAK 13 Amperes kisautomatát szabad tenni.
Nem írtad azt, hogy a lakóautóban KÖTELEZŐ az ÉV relé után minden önállóan védett körre 2 pólusú kisautomatát tenni.
Nem írtad azt, hogy az ÉV relék kisautomatával egybeépített kivitelben is léteznek, így elmaradhat a főautomata. Hátrányuk, hogy nincs belőlük 13 Amperes (van 4-6-10-16-20) így, ha ezt használod és 16 Amperest raksz be akkor tartsd be a min. 2,5 mm2 vezetékezést.
Nem írtad azt, hogy ha a boltokban kapható előgyártott un. modulos rendszerű elosztót veszel, a lakóban kötelező kiszedni belőle a „nulla-közössítő” sínt. Mert egy „fordított bedugásnál, arra kerül, ott van a fázis
Rosszul írtad viszont azt, „általában felülről kötjük be” mert ezen készülékek és az összes az EU-ban forgalmazott kisautomatát úgy gyártják, -úgy van az alja kialakítva-, hogy csak alulra szerelhető fel hozzá a gyárilag kapható betápláló sorolható közösítő sín!
Így érték el azt, hogy minden betápot, így a rajta levő feszültség ellenőrzését alulról kell kezdeni, hogy van-é bejövő szufla, majd utána megyünk tovább.
Nem írtad azt, hogy bár lakóban még nem kötelező, de bizony jó lenne túlfesz védelemmel is ellátni a járgányokat amelyeket még az ÉV relé előtt kéne beépíteni. Ide legjobb lenne a régi nevén a B/C szintűt betenni. Esetleg néhány laptop által használt aljzathoz a D/E.
Nem írtad azt, hogy a belső vezetékezésnél TILOS a fix hálózatoknál -épületekben, elosztókban- előírt színjelzést a „fekete a fázis a kék a nulla, stb” alkalmazni, mert itt megtévesztő lehet!
Rosszul írtad azt, hogy a betáp oldal dugaljából „legalább 16 mm2 keresztmetszetű” vezetéket,kell alkalmazni, mert az ide gyártott aljazatokba szabályosan azaz érvéghüvellyel már a 4 mm2 vezetéket sem nagyon tudod bekötni, csak a 2,5 mm2 méretűt. Amiről te írsz az a motor és a kasztni közötti összekötés.
Nem írtad azt, hogy csak és kizárólag 2,5 mm2 ér-keresztmetszetű hosszabító-tápellátó kábelt kell-kéne használni. Ez utóbbi már minden új járgány használati leírásában már szerepel.
Szerintem ezek azok a kérdések amelyek segíthetnek másoknak, társainknak a még a barkácsolóknak is….
Ebben a témában a további értekezés, vita, dilemma stb részemről olyannyira nem kívánatos, szükségtelen, mint katolikus papnak az erekció…
:meghajol :meghajol[/quote]2016.12.25.-12:52 #51054[quote=”Srychy” post=49030]Sziasztok!
Nos… szeretném helyre tenni az Érintésvédelmi relé körül kialakult tévhiteket.
Az érintésvédelmi relé egy nagyon okos találmány. Amikor még ipari iskolába jártam még nem is tanultunk róla. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején kezdték bevezetni kishazánkban.
Elterjedése főleg a lakások villamos szerelésénél lett. A gépiparban, villamos berendezéseknél még ma sem használjuk, mivel az épületek villamos betáplálásánál már ki van építve.Működése: Az érintésvédelmi relé az áram mágneses hatásán alapul. Áll egy transzformátorból, teszt ellenállásból, teszt nyomógombból és egy reléből.
A transzformátor szekunder oldala egy sűrű menetű tekercs, a primer oldala nem más, mint a szekunder tekercsen középen keresztül vitt fázis és nulla vezeték. Minden áramjárta vezeték indukál egy mágneses mezőt. Ez a primer oldal. Egy egymenetű transzformátor tekercs. Az áram mérésére használt „lakatfogó” ugyan ezen az elven működik. A lakatfogót rátesszük a mérendő vezetékre és megmutatja a benne átfolyó áramot.
A különbség annyi a lakatfogó és az ÉV relé között, hogy az ÉV relében a kimenő és a visszatérő vezeték egyszerre van átvezetve a szekunder tekercsen. Azt a tulajdonságát használja ki az áramnak, miszerint a kimenő és visszatérő vezeték indukálta mágnesesség ellentétes és ezért kioltja egymást. Így a szekunder oldalon nem keletkezik feszültség. Amint a két vezetékben különbség adódik a vezetékek mágnesessége nem oltja ki egymást és a szekunder oldal tekercsében feszültség keletkezik, ami működteti az ÉV relé kapcsolóját, kikapcsol a relé.A bekötése: A nemzetközi jelölés szerint az egyik oldalra -általában a felsőre- kötjük a bejövő, az alsóra a kimenő oldalt. Egyfázisú hálózatnál fázis és nulla-vezetőt, háromfázisúnál a három fázist és a nulla-vezetőt. Földelő vezetéket nem kötünk be mivel nincs is rá lehetőség. Lakásoknál a védőföldelés és a nulla vezető összekötését csak az ÉV relé előtt szabad összefogni, utána nem. Legtöbb esetben a relé azonnal lekapcsol, ha a nulla és a védőföld össze van kötve a védett hálózaton. (láttam már ilyet…, egy lakás bojler bekötésénél volt összefogva. több órán át kerestem)
De térjünk vissza a lényegre. Az ÉV relé tesztgombja a relé egyik kimenő oldali pontját köti össze a másik bejövő oldallal egy ellenálláson keresztül. Gyakorlatilag megkerüli a transzformátort. Kialakul a különbség a kimenő és a visszatérő vezetékek közt. Feszültséget gerjeszt a szekunder oldalon és működik a kikapcsoló relé. Tehát a tesztgomb nem a földelésre van kötve. A tesztgomb nem is működik ha nincs feszültség alatt a relé.
A lakóautók bekötésekor a bejövő dugalj két pontját (fázis, nulla) az ÉV relé becsatlakozására kell kötni, míg a védőföldelést az autó fémszerkezetére. A bekötésnél a karosszéria festékét lecsiszoljuk és legalább 16 mm keresztmetszetű felsaruzott vezetékkel, csavarkötéssel kötjük be. Érdemes a kötést a korrózió miatt egy kevés zsírral bekenni.
Az ÉV relé működése szempontjából teljesen mindegy, hogy a bekötéskor hová kötjük a fázis vagy a nulla vezetőt. A lényeg, hogy mindig felülre kell kötni a bejövő és alulra a kimenő vezetékeket.
Még egy nagyon fontos szabály: Az ÉV relé nem helyettesíti a kismegszakítót! Az ÉV relé nem működik túlterhelésre vagy zárlatra, csak földzárlatra! Mindig kell az áramkörbe kismegszakítót kötni!A legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy az áram alatt levő vezeték ugyan úgy néz ki, mint ami nincs áram alatt, csak teljesen más a fogása, ezért minden vezetékre úgy tekintünk mintha áram alatt lenne.[/quote]
Ezt eddig én értem, csak mennyivel lesz ettől több információja annak aki ezt olvassa, és esetleg tanulatlanul barkácsolgat a lakóján?
Nem írtad pl azt, hogy a védelemnek 0,2 sec alatt kell kioldania
Nem írtad azt, hogy az ÉV relék, régies nevén „hibaáramrelék” több típusban gyártódnak, nekünk a lakóautóba a „szaküzletekben” is csak úgy ismerik „A DRÁGÁBBIK” valójában a lüktető egyenáramra is kapcsoló típust lenne kötelező beépíteni. Azt netán tudod, hogy hogyan működik? Azt is hogy mire jó? Az olvasóinknak nem kell tudni a működést, legfeljebb, hogy azt adja kérem, nekünk az a típus kell…
Nem írtad azt, hogy ha 16 amperes kisautomatát teszel fel utána, akkor kötelező minimum 2,5 mm2 vezetékkel szerelni a mögöttes hálózatot, mert az 1,5 mm2 keresztmetszetűre CSAK 13 Amperes kisautomatát szabad tenni.
Nem írtad azt, hogy a lakóautóban KÖTELEZŐ az ÉV relé után minden önállóan védett körre 2 pólusú kisautomatát tenni.
Nem írtad azt, hogy az ÉV relék kisautomatával egybeépített kivitelben is léteznek, így elmaradhat a főautomata. Hátrányuk, hogy nincs belőlük 13 Amperes (van 4-6-10-16-20) így, ha ezt használod és 16 Amperest raksz be akkor tartsd be a min. 2,5 mm2 vezetékezést.
Nem írtad azt, hogy ha a boltokban kapható előgyártott un. modulos rendszerű elosztót veszel, a lakóban kötelező kiszedni belőle a „nulla-közössítő” sínt. Mert egy „fordított bedugásnál, arra kerül, ott van a fázis
Rosszul írtad viszont azt, „általában felülről kötjük be” mert ezen készülékek és az összes az EU-ban forgalmazott kisautomatát úgy gyártják, -úgy van az alja kialakítva-, hogy csak alulra szerelhető fel hozzá a gyárilag kapható betápláló sorolható közösítő sín!
Így érték el azt, hogy minden betápot, így a rajta levő feszültség ellenőrzését alulról kell kezdeni, hogy van-é bejövő szufla, majd utána megyünk tovább.
Nem írtad azt, hogy bár lakóban még nem kötelező, de bizony jó lenne túlfesz védelemmel is ellátni a járgányokat amelyeket még az ÉV relé előtt kéne beépíteni. Ide legjobb lenne a régi nevén a B/C szintűt betenni. Esetleg néhány laptop által használt aljzathoz a D/E.
Nem írtad azt, hogy a belső vezetékezésnél TILOS a fix hálózatoknál -épületekben, elosztókban- előírt színjelzést a „fekete a fázis a kék a nulla, stb” alkalmazni, mert itt megtévesztő lehet!
Rosszul írtad azt, hogy a betáp oldal dugaljából „legalább 16 mm2 keresztmetszetű” vezetéket,kell alkalmazni, mert az ide gyártott aljazatokba szabályosan azaz érvéghüvellyel már a 4 mm2 vezetéket sem nagyon tudod bekötni, csak a 2,5 mm2 méretűt. Amiről te írsz az a motor és a kasztni közötti összekötés.
Nem írtad azt, hogy a járgányban minden vezetékezést, -a huzalt és a kábelt is- kötelező mozgás ellen értsd kopás ellen rögzíteni.
Nem írtad azt, hogy csak és kizárólag 2,5 mm2 ér-keresztmetszetű hosszabító-tápellátó kábelt kell-kéne használni. Ez utóbbi már minden új járgány használati leírásában már szerepel.
Ezek csak azok a dolgok melyek most hirtelen az eszembe (hova?) jutottak. Rengeteg további előírás van melyet a gyártóknak átépítőknek kell(ene) tudniuk… EC megfelelőség, vizsgálati, módok előírások, csak és kizárólag műbizonylattal rendelkező elemek használata…..Láttál már kínai termékről műbizonylatot EC megfelelőségüt???
Szerintem ezek azok a kérdések amelyek segíthetnek másoknak, társainknak a még a barkácsolóknak is….
Ebben a témában a további értekezés, vita, dilemma stb részemről olyannyira nem kívánatos, szükségtelen, mint katolikus papnak az erekció…
:meghajol :meghajol2016.12.25.-11:52 #51053Sziasztok!
Nos… szeretném helyre tenni az Érintésvédelmi relé körül kialakult tévhiteket.
Az érintésvédelmi relé egy nagyon okos találmány. Amikor még ipari iskolába jártam még nem is tanultunk róla. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején kezdték bevezetni kishazánkban.
Elterjedése főleg a lakások villamos szerelésénél lett. A gépiparban, villamos berendezéseknél még ma sem használjuk, mivel az épületek villamos betáplálásánál már ki van építve.Működése: Az érintésvédelmi relé az áram mágneses hatásán alapul. Áll egy transzformátorból, teszt ellenállásból, teszt nyomógombból és egy reléből.
A transzformátor szekunder oldala egy sűrű menetű tekercs, a primer oldala nem más, mint a szekunder tekercsen középen keresztül vitt fázis és nulla vezeték. Minden áramjárta vezeték indukál egy mágneses mezőt. Ez a primer oldal. Egy egymenetű transzformátor tekercs. Az áram mérésére használt „lakatfogó” ugyan ezen az elven működik. A lakatfogót rátesszük a mérendő vezetékre és megmutatja a benne átfolyó áramot.
A különbség annyi a lakatfogó és az ÉV relé között, hogy az ÉV relében a kimenő és a visszatérő vezeték egyszerre van átvezetve a szekunder tekercsen. Azt a tulajdonságát használja ki az áramnak, miszerint a kimenő és visszatérő vezeték indukálta mágnesesség ellentétes és ezért kioltja egymást. Így a szekunder oldalon nem keletkezik feszültség. Amint a két vezetékben különbség adódik a vezetékek mágnesessége nem oltja ki egymást és a szekunder oldal tekercsében feszültség keletkezik, ami működteti az ÉV relé kapcsolóját, kikapcsol a relé.A bekötése: A nemzetközi jelölés szerint az egyik oldalra -általában a felsőre- kötjük a bejövő, az alsóra a kimenő oldalt. Egyfázisú hálózatnál fázis és nulla-vezetőt, háromfázisúnál a három fázist és a nulla-vezetőt. Földelő vezetéket nem kötünk be mivel nincs is rá lehetőség. Lakásoknál a védőföldelés és a nulla vezető összekötését csak az ÉV relé előtt szabad összefogni, utána nem. Legtöbb esetben a relé azonnal lekapcsol, ha a nulla és a védőföld össze van kötve a védett hálózaton. (láttam már ilyet…, egy lakás bojler bekötésénél volt összefogva. több órán át kerestem)
De térjünk vissza a lényegre. Az ÉV relé tesztgombja a relé egyik kimenő oldali pontját köti össze a másik bejövő oldallal egy ellenálláson keresztül. Gyakorlatilag megkerüli a transzformátort. Kialakul a különbség a kimenő és a visszatérő vezetékek közt. Feszültséget gerjeszt a szekunder oldalon és működik a kikapcsoló relé. Tehát a tesztgomb nem a földelésre van kötve. A tesztgomb nem is működik ha nincs feszültség alatt a relé.
A lakóautók bekötésekor a bejövő dugalj két pontját (fázis, nulla) az ÉV relé becsatlakozására kell kötni, míg a védőföldelést az autó fémszerkezetére. A bekötésnél a karosszéria festékét lecsiszoljuk és legalább 16 mm keresztmetszetű felsaruzott vezetékkel, csavarkötéssel kötjük be. Érdemes a kötést a korrózió miatt egy kevés zsírral bekenni.
Az ÉV relé működése szempontjából teljesen mindegy, hogy a bekötéskor hová kötjük a fázis vagy a nulla vezetőt. A lényeg, hogy mindig felülre kell kötni a bejövő és alulra a kimenő vezetékeket.
Még egy nagyon fontos szabály: Az ÉV relé nem helyettesíti a kismegszakítót! Az ÉV relé nem működik túlterhelésre vagy zárlatra, csak földzárlatra! Mindig kell az áramkörbe kismegszakítót kötni!A legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy az áram alatt levő vezeték ugyan úgy néz ki, mint ami nincs áram alatt, csak teljesen más a fogása, ezért minden vezetékre úgy tekintünk mintha áram alatt lenne.
2016.12.25.-02:47 #51052[quote=”Kerti” post=49024]
Ez így nem teljesen pontos.
Nem a fázis és fédőföld között van beépítve, hanem a fázis és nulla között hiszen az előremenő és visszatérő különbséget figyeli, hogy változott e az ellenállás. A védőföld bele sincs kötve.
Az egyfázisú ÉV relénél a próbagomb mindig működik, függetlenül, hogy melyik oldalon kapja meg a nullát vagy a fázist.
A háromfázisú ÉV relénél van jelentőssége, hogy melyik a fázis, mert ott a több fázis miatt a próbagomb ellenálása a jelölt fázisra van kötve.
A lakóautóba és bármely mozgó járműbe kötelezően be kell építeni, és a vizsgálatoknál ennek működnie is kell, függetlenül attól, hogy melyik vezetéken fut a fázis. A próbagombnak is működnie kell és ha jó a renszer működik is.[/quote]Gábor!
Ez a bejegyzésed nagyon elviszi a lényegről a szót, és bizony nagyon sok embert megtéveszthet!
Ahogy látom sajnos, Te sem ismered az ÉV relé működési elvét.
:sir
Ha neked igazad lenne, akkor egy izzóra, vagy bármely más fogyasztóra is mint az a Te általad írtak szerint mint „próbagombra” is lekapcsolna a kütyű!Tovább vive a gondolatot, ha megfogod két kézzel a fázist és a nullát akkor mint „próbagomb” kikapcsolna az ÉV relé?
Sajnos agyoncsapna Téged is, mást is!
🙁
Ne írjunk le olyan dolgokat, amivel a tagtársaink életét veszélyeztethetjük!!!Nagyon nem jók az ilyen dilettáns viták, mert többet árthatunk vele mint amit segítünk.
Egy ilyen bejegyzések ismeretében kötözgető klubtársunknak akár az életébe is kerülhet egy hibás bekötés, vagy fals ismeret!!
:sorry
NEM a fázis és a nulla közötti előremenő és visszatérő különbséget figyeli és főként nem az ellenállását!!
Ismételten írom! Az ebből a körből azaz a fázis és nulla köréből a fogyasztói oldalról kilépő 30mA (miliampert) meghaladó mértékű (van 100 mA-es is, sőt 300-as is) un. hibaáramra kapcsol.A „hiba” itt azt jelenti, hogy nem a fázis és nulla között folyt az áram, hanem elment máshova, pl a testeden keresztül a földbe vagy a testeden, vagy zárlatos fogyasztón, majd annak védővezetőjén keresztül szintén a földbe!
Mint írtam fent, ha csak a testeden keresztül folyna át az áram az bizony agyoncsapna!!! Ott az ÉV relé nem csinálna semmit!!!
Ezért kell az összes -nem kettős szigetelésű- villamos fogyasztódat –mikró, hűtő, sűtő stb- sőt az összes nagyobb fémvázas elemet, blokkot, alvázat, töltőd mínuszát generátorod mínuszát is, mint alvázat stb.. bekötni a védőföldelő hálózatba.
Ez különösen fontos a lakóautóknál ahol bármikor megfordulhat a fázis és a nulla vezető vezetékének sorrendje,mert ahogy sikerült úgy dugtad be! Ott melyik lesz a „nulla”??
A kütyübe Te akár tudsz róla akár nem -ha a járgány belépő pontjára szabályosan kötöd be a betáplálást azaz három vezetékkel –fázis-nulla-védőföld- és rögtön utána kötötted az ÉV relét- bizony bár nem tudtál róla ez ideig, bekötötted a védőföldet is ami szerinted a „nulla”! Az a „nulla” nem az a nulla amire Te gondolsz, annak a jelzésnek a fix huzalozású rendszereknél van szerepe.
Az sem mellékes tényező, hogy ezen kütyüknek melyik a hálózat felőli belépő és a fogyasztó felé menő pontja, mert nagyon csúnya problémák adódhatnak belőle!!
Ebbe tovább ne menjünk bele mert az egy fázisú rendszereknél a három vezetékes, három fázisú rendszereknél az öt vezetékes érintésvédelmi módozatok kialakítása és annak módjai már szakirányú előzetes iskolai végzettséget, majd utóképzést igényelnek és bizony nagyon komoly szakmai tudást feltételeznek és szükségeltetnek. Ez egy önálló szakága a villamos képzéseknek!!
Csak jelzem: bizony-bizony nagyon sok villanyszerelőnek sincs fogalma sem ezekről a dolgokról….
Azt se feszegessük tovább, mert ez már képzettséget igényel, hogy a nulla az valójában egy betáplálási pontnál azonos a földdel azaz, az maga a védőföld!! Pl kempingekben kötelezően össze kell(ene) kötve lennie a nullának egy az elosztó doboz helyszínén levert földelő szondával….. Ha ez nincs akkor kötelezően minimálisan 10 mm2 betáp vezetékkel kell(ene) bekötve lennie ezen elosztóknak!!!
Remélem segítettem, üdv NagyPapa
:meghajol2016.12.24.-05:11 #51047[quote=”NagyPapa” post=49005]Látom nem hisztek nekem!
Ezek a jelzések CSAK és KIZÁRÓLAG a fixen szerelt berendezésekbe történő beépítés esetére érvényesek, ott is azért, hogy a PRÓBA GOMB minden körülmények között tudjon üzemelni.
Mint korábban írtam a „körből, mármint fázis nulla” kikerülő áramra kapcsol a kütyű.
Az ehhez rendelt próbagomb egy ellenállás a fázis és a VÉDŐFÖLD között beépítve, ami több mint 30 mA (milliamper) árammal terheli a fázist, így lehet kipróbálni a védő relé üzemképességét! Lakóautónál nem lehet garantálni a mindig fázishelyes csatlakozást, emiatt ott értelmét veszti a jelölés is! Ez nekünk berendezés gyártóknak ad támpontot, lakóautónál ezt felejtsétek el!!!![/quote]Ez így nem teljesen pontos.
Nem a fázis és fédőföld között van beépítve, hanem a fázis és nulla között hiszen az előremenő és visszatérő különbséget figyeli, hogy változott e az ellenállás. A védőföld bele sincs kötve.
Az egyfázisú ÉV relénél a próbagomb mindig működik, függetlenül, hogy melyik oldalon kapja meg a nullát vagy a fázist.
A háromfázisú ÉV relénél van jelentőssége, hogy melyik a fázis, mert ott a több fázis miatt a próbagomb ellenálása a jelölt fázisra van kötve.
A lakóautóba és bármely mozgó járműbe kötelezően be kell építeni, és a vizsgálatoknál ennek működnie is kell, függetlenül attól, hogy melyik vezetéken fut a fázis. A próbagombnak is működnie kell és ha jó a renszer működik is.2016.12.18.-18:02 #51015[quote=”gattila” post=48998]Azért inkább van, mint nincs – jó sok képet átnéztem. De az elvi rajz szerint szimmetrikus a tekercsen az átvezetés.
[quote=”istozi” post=48997]A fi relé bekötési pontjain nincs megkülönböztetö jelzés (mármint fázis – nulla jelzés). Ezt a „hitetleneknek” a tájékoztatására (nem neked, Nagy Papa)[/quote] [/quote]
Látom nem hisztek nekem!
Ezek a jelzések CSAK és KIZÁRÓLAG a fixen szerelt berendezésekbe történő beépítés esetére érvényesek, ott is azért, hogy a PRÓBA GOMB minden körülmények között tudjon üzemelni.
Mint korábban írtam a „körből, mármint fázis nulla” kikerülő áramra kapcsol a kütyű.
Az ehhez rendelt próbagomb egy ellenállás a fázis és a VÉDŐFÖLD között beépítve, ami több mint 30 mA (milliamper) árammal terheli a fázist, így lehet kipróbálni a védő relé üzemképességét! Lakóautónál nem lehet garantálni a mindig fázishelyes csatlakozást, emiatt ott értelmét veszti a jelölés is! Ez nekünk berendezés gyártóknak ad támpontot, lakóautónál ezt felejtsétek el!!!!2016.12.16.-01:22 #51008Azért inkább van, mint nincs – jó sok képet átnéztem. De az elvi rajz szerint szimmetrikus a tekercsen az átvezetés.
[quote=”istozi” post=48997]A fi relé bekötési pontjain nincs megkülönböztetö jelzés (mármint fázis – nulla jelzés). Ezt a „hitetleneknek” a tájékoztatására (nem neked, Nagy Papa)[/quote]
2016.12.15.-21:54 #51006A fi relé bekötési pontjain nincs megkülönböztetö jelzés (mármint fázis – nulla jelzés). Ezt a „hitetleneknek” a tájékoztatására (nem neked, Nagy Papa)
2016.12.15.-09:49 #51005Nem is olyan régen írtam, hogy a két pólusú „Fi” relét ha bekötötted mindkét vezetékét azaz a „fázist” is és a „nullát” is utána már nincs más teendőd, mert a „Fi” relé nem a bedugás szerinti állapotot figyeli, azaz mindegy számára ezek után, hogy hogyan dugod be, az a lényege, hogy ebből a körből semmi nem mehet ki a föld azaz a védővezető felé!!
Nincs ilyen előírás, mármint az EURO csatlakozónál sem, hogy melyik a fázis a felső kettő közül!!!
Ha ez így lenne, de ismétlem nincs így, akkor egyértelműen és téveszthetelenül lenne jelölve a fázis, sőt nem lehetne szabad másképp bekötni sem! Ismétlem NINCS ilyen előírás!
:meghajol[/quote]Én már többször is találkoztam olyan EURO csatival, ahol jelölve volt a bekötési sorrend. Mivel nem lehet csak egy pozícióba bedugni ezeket a csatikat, ezért magától értetődő dolog lenne, az állandó bekötési sorrend rögzítése. Olvastam, és emlékszem is az írásodra, hogy nem probléma a FI relének a felcserélt fázis, de erről megoszlanak a vélemények, Van aki állítja, hogy nem fog megbízhatóan működni a relé, ha nem fázishelyesen van csatlakoztatva a dugalj. Én hiszek neked, mert abszolút megbízok a tudásodban, ami jelentős fölényben van jelen témában az enyém felett, de mi van akkor a hitetlenekkel???? ;)[/quote]
Ismételten jelzem! Nincs jelentősége egy fázis és a saját nullája esetén a sorrendnek, mert ez egy zárt hurok amelynél a védelem lényege, működése az, hogy ebből a hurokból ami kikerül -bárhova, célszerűen csak a föld felé tud, hiszen ehhez képest van 230 Volt feszültségünk- arra kapcsol 30 mA minimum felett, és 0,2 sec alatt kell, hogy lekapcsoljon.
Magyarán mondva egy ilyen esetben is kap a páciens egy szép nagy lórúgást, de nem lesz halálos a dolog.Zoli! A hívőkkel, vagy a hitetlenekkel szemben való minden vita viszont, teljesen értelmetlen, mint katolikus papnak az erectio!
:woohoo:
A cégem, fő tevékenysége „Villamos elosztó berendezések gyártása” valamint „Villamos kivitelezések, automatizálások” Idéztem a cégbírósági bejegyzésből. Természetesen az én szakképesítéseim, okleveleim is szakirányúak…
:meghajol2016.12.15.-01:56 #51004[quote=”NagyPapa” post=48985][quote=”nemo25″ post=48979][quote=”gattila” post=48977]
Ezt az invertert néztem ki, azt hiszem már meg is rendeltük. Szempont volt ez is: Fertigungsstandards/Zertifikate: RoHS, E8 Fertigung, DIN ISO 9001:2000
Némi problémám van az életvédelmi rendszerek összeillesztésével: hálózat és FI relé felcserélődő fázisbekötéssel + inverter földelés nélkül. Van valami kialakult gyakorlat?
[quote=”woodoopilot”
[/quote][/quote]Ennyiért szinuszos inverter, ekkor teljesítménnyel?????? Kíváncsi leszek rá, hogy a leírtak, valóban fedik-e a valóságot!!!
Fi relé bekötése az EURO csatikon keresztül történik, ahol elméletileg, fázishelyesen tudsz csak csatlakozni a hálózatra. A gond ott kezdődik, mikor a jó öreg, felcserélhető dugaljakkal kell megoldani a csatlakozást. Ilyen esetben jön a fázisceruza használata. Megnézed hol a delej, és úgy dugod be, hogy fázishelyes legyen a betáp. Dicséretes, hogy erre figyelsz. Az esetek 99 %-ban nem törődnek vele az emberek.[/quote]
Nem is olyan régen írtam, hogy a két pólusú „Fi” relét ha bekötötted mindkét vezetékét azaz a „fázist” is és a „nullát” is utána már nincs más teendőd, mert a „Fi” relé nem a bedugás szerinti állapotot figyeli, azaz mindegy számára ezek után, hogy hogyan dugod be, az a lényege, hogy ebből a körből semmi nem mehet ki a föld azaz a védővezető felé!!
Nincs ilyen előírás, mármint az EURO csatlakozónál sem, hogy melyik a fázis a felső kettő közül!!!
Ha ez így lenne, de ismétlem nincs így, akkor egyértelműen és téveszthetelenül lenne jelölve a fázis, sőt nem lehetne szabad másképp bekötni sem! Ismétlem NINCS ilyen előírás!
:meghajol[/quote]Én már többször is találkoztam olyan EURO csatival, ahol jelölve volt a bekötési sorrend. Mivel nem lehet csak egy pozícióba bedugni ezeket a csatikat, ezért magától értetődő dolog lenne, az állandó bekötési sorrend rögzítése. Olvastam, és emlékszem is az írásodra, hogy nem probléma a FI relének a felcserélt fázis, de erről megoszlanak a vélemények, Van aki állítja, hogy nem fog megbízhatóan működni a relé, ha nem fázishelyesen van csatlakoztatva a dugalj. Én hiszek neked, mert abszolút megbízok a tudásodban, ami jelentős fölényben van jelen témában az enyém felett, de mi van akkor a hitetlenekkel???? 😉
-
SzerzőVálasz
You must be logged in to reply to this topic.