-
Témakör
-
Kedves Lakóautó Guru-k!
A véleményetekre, ötleteitekre lenne szükségem. Tudom, az következőkben kért információk jelentős része összeszedegethető a netről, a fórumból, ám így egyben nem nagyon láttam leírva, és kíváncsi vagyok az egyes részekhez kapcsolódó és az átfogó véleményetekre is.
A szitu: 40 felé közeledve, néhány végighajtott év után, két gyerekkel és egy feleséggel a puttonyban tervezem, hogy átmenetileg, mondjuk fél évre, alacsonyabb fordulatszámra kapcsolok. Remélhetőleg kicsit több mint egy év múlva, mikor lejár a jelenlegi munkám, lesz rá ehetőségem, hogy napi 2-3-4 óra, tetszőleges – telefonnal, internettel megáldott és a jelenlétemmel megvert – helyről végzett munkával meg tudom keresni a betevőt. Ha jól időzítek, ez mondjuk egy februártól-augusztusig terjedő időszak lenne, ami alatt ha 1-2szer megjelenek Mo.-n, az bőven elég, de talán ez nem is szükséges. Nagyobbik gyerek az eltérő tanrend (ja – épp külföldön vagyunk) miatt úgyis vesztene egy tanévet ha Mo.-n folytatja a sulit, a kicsi még ovis lesz, feleségem is tud távolról dolgozni, szabadok leszünk, mint a madár 🙂
Én szívem szerint elmennék a világ túlsó végére is, a nagyobbik fiam hasonlóan csavargó, de az asszony és a kisebbik srác nehezebben mozdul ki a komfortzónából, jobban igénylik az állandóságot, a napirendet, terített asztalt, stb. Kompromisszumos megoldásként fölmerült, hogy átcsavarogjuk Európát keresztbe, vagy hosszába, esetleg mindkettő. Lévén állandóságra (legalább a belső tér, alvóhely tekintetében) is törekszünk, és a hidegebb hónapokban is utazni tervezünk, mobilak is akarunk maradni – triviális választás a lakókocsi, vagy a lakóautó (bár nincs ilyen tapasztalatunk, idáig inkább sátraztunk). Olvasgatva a lakókocsizás (parkolás, utazás, városi cirkálás) nehézségeit, illetve nem vagyok biztos benne hogy az autóm (1.5 dízel) el tudna-e húzni hosszútávon ekkora terhet, ezt egyelőre redukáltam lakóautóra (cáfoljatok meg, ha rosszul gondolom).
A nagy ötlet az, hogy a hidegebb hónapokban végig kóboroljuk a melegebb mediterrán vidéket – úgyse láttam még Sziciliát, Korzikát, Malagát télen, és talán akkor kevesebb a májzsugorító túrán lévő tinédzser is – a tavasz melegebb hónapjaiban át trappolunk Franciaországon, Svájcon, Hollandián, stb, és nyáron körbeszaglásszuk Skandináviát. A google maps-en ez már elég jól néz ki… legyen kb 20ezer km.
És most jönnek a dilemmák:
-venni, bérelni, vagy mi egyéb? Több hónap bérelni már nagyon sok pénz, de ugyanennyi venni meg elég kevés (hacsak nem szeretünk bele a dologba, adjuk el a házat és lakunk négy keréken életünk végéig), illetve ha visszatérünk a verklibe, alacsony kihasználtság mellett kéne fenntartani. A bérbeadó cégek oldalain lévő napidíjjak felszorozva mondjuk 180-al elég horror árat adnak ki. Szerintetek mekkora kedvezményt lehet érvényesíteni egy 6 hónapos bérlésnél? Venni ugyanakkor ennyiért meg elég idős lakóautókat lehet csak (nem mintha lenne ellenérzésem az öregebb autókkal szemben, csupán nem értek hozzájuk). Az új lakóautó árakon meg inkább csak mosolygok, a tények pontosabb ismerete nélkül, de azt feltételezem, hogy ezeket az árakat inkább státusszimbólumként és nem a bekerülési, vagy a használati értékük alapján alakították ki a gyártók. Nézegettem német használt oldalakat is, ott mintha jobb ár/érték arány lett volna, de fényképek alapján és gyakorlati ismeretek nélkül ez erősen szubjektív.
-milyen felszerelési szintet, méretet érdemes tervezni? Ennyi idő alatt biztos kifog az ember pár nap rossz időt is, nekem is kell egy kis szeparáció napi pár órában dolgozni, ha nem akarunk mindig fix állomásokon aludni akkor kell víz, főzési lehetőség, stb… Apropó, zuhanyzó mennyire kritikus? Egy lavórral, szappannal és egy mosdószivaccsal még a legkoszosabb gyereket is meg szoktam tudni tisztítani ha túrázunk, és még nekem sem algásodott be soha a hónom alja, ha volt a közelemben pár liter meleg víz meg egy lavór… szerintetek mi az elfogadható minimumszolgáltatás, feltételezve, hogy amikor szükséges akkor persze kempingben állunk meg. Ugyanez a kérdés légkondi tekintetében. Munkához autót már nem vennék légkondi nélkül, de ha magam választhatom meg mikor utazok (pl reggel, este….), illetve alváshoz úgysem használnánk.
-Milyen társaságra lehet számítani az úton, főleg a nyári szezonon kívül? Ha hónapokig úton van az ember, feltételezem, hogy megnő az igény a szűk utazó társaságon kívüli személyekkel történő interakcióra. Magyarul, hogy ne menjünk egymás agyára, szocializálódni kell. Kikkel lehet találkozni, cimborálni az úton? Vannak pl gyerekek, családok, akikkel lehet találkozni iskolaszüneteken kívül? Van élet tavasszal a kempingekben, vagy csak nyugdíjas svéd vámtisztviselőkkel lehet összefutni a zuhanyzónál?
-Milyen karbantartási igénye van egy lakóautónak (mondjuk egy öregecske, 15-20 év fölöttinek)? Sajnos én – a mérnöki végzettségem ellenére – nem értek az autókhoz, nem szoktam bütykölni őket, nem szeretem, ha olajos a kezem és nem állnék neki egy biztosíték cserénél, vagy egy kerékcserénél bonyolultabb feladatnak profi segítség nélkül. Gondolom ez is jelentős mértékben pénz kérdése, de mennyi törődést, simogatást igényel egy lakóautó (mint autó és mint lakótér)? Mennyire húzzák le a szervizek a lakóautósokat (illetve érvényesítik-e az újkori árban meglévő presztizs-felárat)? Lehet műszaki segítséget szerezni, mondjuk egy lakóautó kiválasztásához, szervizeléséhez? Ha igen, hol?
-Mennyi? Hol van szerintetek a megvásárolható (bérelhető) élettér minőségének, jármű műszaki állapotának, biztonságos használhatóságának (és még az általam nem ismert tényezőknek) és az árnak a közös optimuma? A fentiek ismeretében ti mire lőnétek?Kicsit hosszú lett, illetve a fenét, nagyon hosszú lett, de ez van. Ha úgy érzitek, hogy egyik-másik kérdéshez, vagy állításhoz hozzá tudtok tenni a saját tapasztalatotokból, bölcsességetekből, előre is köszönöm.
Üdv,
DonPi
You must be logged in to reply to this topic.