Régóta tervezett utunk, több halasztás után ugyan, de megvalósult!
04.13 Koraeste indultunk Szombathelyről párommal és legkisebb gyermekünkkel, Izabellával. Tervünk az volt, hogy az éjszakát már Olaszországban töltjük. Este 10 után álltunk meg Udine mellett egy benzinkút parkolójában.
04.14 Másnap csodálatos napsütésre ébredtünk, és a hegyek fölött a fehérlő hegycsúcsok fürödtek a napfényben. Reggeli után indultunk tovább, de Velencénél, az építkezések miatt nem vettük észre a lehajtót, így csak Padovanál tudtuk elhagyni az autópályát. Ez egy kis kerülőt jelentett, de eredeti tervünknek megfelelően visszamentünk Lido di Volanoba a tengerpartra. (Néhány éve itt nyaraltunk.) Egész délutánig itt voltunk, sétáltunk, pihentünk, néztük a tengerparti lovasokat és a vitorlásokat.
Délután tovább indultunk Assisibe. Már sötét volt, amikor megérkeztünk. Arra gondoltunk, megnézzük a kivilágított várost. A táblákat követve elérkeztünk egy kereszteződéshez, ahol a buszokat elterelték. Mi azzal a felkiáltással mentünk tovább, hogy a mi autónk nem busz. Egyszer csak egy régi városkapuval találtuk szemben magunkat, amin valószínűleg nem fértünk volna át. A szűk utcában mögöttünk autók, előttünk autók… és egy garázsból is elkezdett kitolatni egy. Szerencsére volt egy kis keresztutcácska (ahova biztosan beszorultunk volna), aminek a segítségével néhány perc alatt sikerült megfordulnunk. És senki se dudált, vagy türelmetlenkedett.
Amikor kiértünk a városból, sikerült találni egy lakóautó-parkolót, közvetlenül a Szt. Ferenc Székesegyház alatt. 14 € volt a parkolás egy napra.
04.15 Reggeli után elindultunk felfedezni a várost. A bazilika háromszintes. Az alsón található Szt. Ferenc sírja, a felső kettő pedig külön-külön is bazilika méretű. Mindkettőben az oltár a sír fölött van. A sír és a csodálatos festmények megtekintése, valamint az olasz nyelvű vasárnapi mise meghallgatása után, egy-egy hatalmas fagyival indultunk a város felfedezésére. Jóleső érzéssel sétáltunk az ódon házak közötti rendezett, tiszta utcácskákon. Közben ki-kibukkant a dimbes-dombos környék a háztetők fölött. Felmentünk egészen a Rocca Maggiore-hoz, a város fölé magasodó erődhöz. Lenyűgöző kilátás fogadott minket. A virágzó fákkal borított, napfényben fürdő Umbria dombjai.
Estére értünk vissza az autóhoz, majd vacsora után indultunk tovább. Azt terveztük, hogy kicsit körülnézünk Perugiaban is, de a rengeteg egyirányú utca miatt erről nagyon gyorsan lemondtunk, és elindultunk vissza Rimini felé. Az éjszakát az országút mellett, egy kisvárosban töltöttük.
04.16 Az országúton, az egyik benzinkútnál találtunk ürítő helyet (az országút alatt át kellett menni a szembejövő oldalra, ahol a tábla ki volt döntve!), majd Cesenaban, az ügető melletti hatalmas parkolóban találtunk egy vízvételi, és ürítési lehetőséget (Piazzale Dario Ambrosini), ahol feltöltöttük a víztartályunkat. A délutánt Riminiben, a kikötő mellett egy kis parkolóban töltöttük, sétáltunk a langyos szélben, majd estére felmentünk San Marinoba. A 10-es parkolóban töltöttük az éjszakát. Itt lehetett egész napos lakóautó jegyet venni 8 €-ért, ami a nappali időre volt érvényes, az éjszakát nem számolták. Így mivel este vettük, két éjszakát is itt tölthettünk.
04.17 Reggel két lifttel és a Szt. Ferenc kapun keresztül kb. 10 perc alatt feljutottunk a várba. Ódon falak, kevés turista, napfény, és a három híres torony. (Az első kettőbe lehet kombinált jegyet venni.) Csodálatos látkép kelet felé egészen a tengerig, nyugat felé pedig a hegyekig. Több helyen vannak távcsövek, amik mellett jelölik a környéken látható városokat. Kipróbáltuk a Funivia-t, azt a kabinos felvonót, amin keresztül szintén fel lehet menni a várba. Bella lefektetése után kettesben sétáltunk a kivilágított várban, és egy üveg finom szekszárdi vörösbor társaságában csodáltuk meg a kivilágított tengerparti városokat.
04.18 Az éjszaka elmúltával elkezdtük megkeresni a 12-es parkolót, ahol töltési és ürítési helyet is jelöltek. Sajnos nem volt túl jól kitáblázva, és e miatt eléggé sok időt veszítettünk (és még egy útlezárásba is belefutottunk), de végül megtaláltuk és sikerült vizet is töltenünk. Lehet, hogy ez a parkoló nem fizetős, mert nem láttunk erre utaló táblákat, de jóval messzebb van a vártól, mint a 10-es. Visszamentünk Rimini felé, majd egy tengerparti séta és ebéd után folytattuk utunkat Bologna felé.
Útközben Forli belvárosát is „megnéztük”. (A legrövidebb út az egyenes irányelv szerint sikerült olyan szűk utcákba bekeverednünk, ahol csak tolatással sikerült bekanyarodni.) Az éjszakát Bolognaban töltöttük egy csendes, belvároshoz közeli (és nem fizetős) parkolóban, több olasz lakóautó társaságában. Ez a Via Alessandro Codivilla, aminek a város felöli része fizetős, de a közepétől már nem. A hatalmas fáknak köszönhetően egész nap árnyékos.
04.19 Az egész napot a város árkádos, nyüzsgő utcáinak felfedezésével, a város jelképének (a két ferde toronynak) és a Nemzeti képtárban található festmények megtekintésével töltöttük. Látszik, hogy igazi egyetemi város, hiszen rengeteg diák rótta az utakat. Szinte mindenki motorral közlekedik. A Szt. Istvánról elnevezett templomegyüttesben található az a márvány tál, amiben a legenda szerint Pilátus megmosta a kezét Jézus elitélésekor. A városban elhunyt Szt. Domonkos földi maradványait, a róla elnevezett bazilikában őrzik. Az egész napos séta után újra itt éjszakáztunk.
04.20 Következő állomásunk Ferrara volt. Itt is találtunk egy lakóautó parkolót a buszpályaudvar mellett (ParcheggioKennedy), ahol szintén lehetett vizet tölteni és üríteni. (Ez volt az egyetlen hely, ahol az ürítésért is külön kellett fizetni.) Sajnos itt csak 24 órás jegyet lehetett venni. Mivel nem tudtunk jobb helyet, otthagytuk az autót, és pihenésképpen megnéztük az Estense család kastélyát, amelynek leghíresebb lakója I. Alfonz felesége, a híres-hírhedt Lucrezia Borgia volt. Érdekes a közelében található katedrális is, aminek két homlokzata van, közte egy 4-5 méteres folyosóval.
Délután továbbmentünk Padovaba, ahol a Prato della Valle mellett találtunk egy lakóautók számára is használható, hatalmas parkolót (Piazza Isaac Rabin), ahol az éjszakát töltöttük (ez is fizetős).
04.21 Legnagyobb meglepetésünkre, reggelre tele lett a parkoló személyautókkal, buszokkal és lakóautókkal. Értetlenül néztük a tömeget. Mint kiderült vásárt tartottak, és az egész teret ellepték az árusok. Lehetett kapni gyümölcsöket, zöldségeket, selyem és igazi virágokat, ruhákat, régiségeket, fonott bútorokat és még rengeteg mindent. Mi rengeteg zöldséggel, egy kis kosárkával és egy citromfával lettünk gazdagabbak.
Innen elszabadulva a csomagokat leraktuk az autóban, majd több órát a Szt. Antal bazilikában és a hozzá kapcsolódó kolostorban töltöttük. Itt található a szent sírja, aki ugyanakkor élt, mint Szt. Ferenc és Szt. Domonkos. Este elindultunk Velence felé, és egy út menti kisvárosban éjszakáztunk.
04.22 Minden jónak vége szakad egyszer. Eljött a hazautazásunk napja. Átmentünk a Velencét a szárazfölddel összekötő hídon, hogy elköszönjünk a várostól, majd elindultunk hazafelé. A Magyarországon áprilisinak megfelelő időjárásból, a havas Alpokon keresztül érkeztünk haza a hűvös és szeles márciusba.
Ui.:
• Az út alatt igyekeztünk elkerülni az autópályákat. Csak (az eltévedés miatt) Padovaig, illetve Velencétől használtuk az autópályákat.
• A dízel ára 1 Euró körül volt. A városokban, ahol több benzinkút is volt, lehetett olcsóbbat találni.
• Minden víztöltő helyen 1€ volt 100 liter víz. A legkisebb tölthető mennyiség 10 liter volt.
• Mivel kevés volt a turista, viszonylag jól lehetett haladni az országutakon. Nyáron lehet, hogy inkább az autópályát választanánk!
• Nekünk bejött, hogy este érkezünk abba a városba, amit másnap meg akarunk nézni. Így nem bosszankodunk délután, amikor bezárnak a múzeumok. Ezt a görögországi utunk után határoztuk el, még évekkel ezelőtt.
• Érdemes megkóstolni -mert nagyon finom- a pármai sonka sárgadinnyével (mindkettő eredeti olasz). A hentes csak grammban értette, hogy mennyit is kérünk a sonkából, nagyobb boltban van belőle vagy 6 féle. Amikor megkérdezték, hogy melyikből kérek, megmutattam a dinnyét. Már a sonkának is sárgadinnyés, isteni illata volt! A dinnye pedig mézédes! Március közepén!
• Assisiben és San Marinoban már tényleg „pólós-napszemüveges” idő volt, de az északabbi városoknál és a tengerparton még hideg szél fújt.
• Aki városnézésre megy, érdemes a tavaszi és őszi időszakot választani. Mi néhány éve november legelején voltunk három gyermekünkkel Velencében, és kellemes „pólós-kardigános” idő volt, kevés turistával. Bár utolsó este hűlt vagy 10 °C-t a levegő és leszakadt az ég… de csak azért, mert elindultunk hazafelé. 🙂
Ez volt az első lakóautós utunk errefelé, még hagytunk látnivalót máskorra is!
Izabella, Valéria, Miklós
