Nem lakós utazás, de azért hátha valakit érdekel.
2006 Karácsonya a Karib tengeren
Igaz, ez nem lakós út, de azért hátha valakit érdekel.
December 15.-én hajnalban indultunk a reptérre, rettenetes volt, hogy alig két óra alvás után felkelni, na de mi vállaltuk.
Péntektől, hétfő reggelig Madridban bóklásztunk. A városban iszonyatos smog van, és eszeveszett a forgalom. A spanyolok kedvenc találkozóhelyeiben, a TAPAS BÁROK-ban, meg olyan iszonytos szemét van, hogy az hihetetlen. Nyitás után 2-3 órával már szó szerint bokáig ér a szemét. A királyi palota az valami csodálatos, (megjegyzem volt miből megcsinálni, mert annakidején végig lopták a fél világot). A Prado-t, azt nem szabad egy nap végig járni, mert azt a töménytelen mennyiségű műalkotást nem is tudja az ember egyszerre feldolgozni.
Hétfőn, azaz dec. 18.-án indult a gépünk Dominikába (9- 10 órás repülőút). A hajótársaság saját Jumbo gépeivel szállítja az utasokat. Dominikából nem sokat láttunk, mivel hivatalosan be sem léptünk az országba.
A hajó 1200 személyes volt, és a teljes ellátás benne volt az árban. Három úszómedence, öt jacuzi, konditerem, fodrász, kozmetikus, bárok, étterem, disco, casino stb
A személyzet összetétele nemzetközi volt, pl. a kapitány horvát, az elsőtiszt lengyel, aztán voltak dominikaiak, columbiaiak, kínaiak, románok, hondurasziak, bolgárok, oroszok, filippínók, stb. Hihetetlenül kedvesek és szolgálatkészek voltak, és nem a borravaló reményében, mert az árban a 60 USD/fő a kötelező borravaló bevolt építve. Naponta kétszer porszívóztak (gondoltam is, hogy ez a fickó néha eljöhetne hozzánk is) mindig be volt készítve a jég, és a napi újság, a fedélzeten nem lehetett úgy végig menni, hogy valaki ne érdeklődött volna, hogy akarunk-e valamit. Például a kávézóban a második nap már tudták ,hogy hogyan szeretjük a kávét, az étteremben be volt készítve az előző nap kiválasztott bor, pezsgő
Többnyire éjszaka voltunk a tengeren, nappal meg ki kötöttünk valamelyik szigeten.
A szigeteken különböző programokra lehetett jelentkezni, többnyire strandolás, hajókázás, snorkerezés, és városnézés de este hatkor a hajó kifutott, ha megvolt minden utas, ha nem.!!
Mi többnyire valami tenger közeli programot választottunk, mivel imádjuk a tengert, ezért már kultúr programra, vagy egy kis városnézésre, már nem nagyon futotta az időből. Szerintünk jobb lett volna, ha kicsit több időt vagyunk egy-egy szigeten, mert akkor tán bele fért volna egy kis bóklászás is.
Az első sziget ahol kikötöttünk Martinique szigete volt. Ez annak idején francia fennhatóság alatt volt. Itt egy viszonylagosan turista mentes öbölbe vittek ki snorkerezni (ez nekünk mindig élmény) utána kicsit tudtunk sétálgatni a kikötő környékén, de képeket a jellemző helyekről nem nagyon mertem csinálni, mivel VIII. kerületi hangulata volt (vagy mégolyanabb). Az embernek nagyon a lába elé kellet nézni, hogy bele ne lépjen a nyitott csatornába.
A második kikötési pont Antiqua volt, természetesen itt is strandoltunk, és Laci jetski-zett. Indulás előtt kicsit itt is tudtunk sétálni, de csak közvetlenül a kikötőnél, ami túlságosan „kirakati” volt.
Itt kikötött mellettünk egy „szerény” jaht, azt hiszem a képek magukért beszélnek.
A következő állomás St Marten volt ez a „legeuropaiasabb” sziget, és állítólag olcsón lehet műszaki cikkeket vásárolni, amire spanyol útitársaink alaposan fel is készültek. A szigetet úgy hirdetik, hogy az év minden napjára jut egy strand. Mi itt is tengeri programot választottunk: Catamaránnal kivittek egy kisebb szigetre, ahol aztán lehetett fürödni. Kellemes volt, csak néhány útitársunk azt hitte, hogy „csak a nagy hajókat nem bírja”(ez idézet egy magyar utastól), és itt nem lesz tengeribeteg.(!?!) A program után itt is sétáltunk egy keveset. Hát ez az a hely, ahova szívesen visszajönnék két-három hónapra, úgy decembertől márciusig, de a hajó innen is tovább indult, Tortolla felé.
Toltollán nem volt programunk, így sétáltunk egy nagyot, és elmentünk egy botanikus kertbe. Majd sírva fakadtam, hogy azok a növények, amik nálam otthon csak épphogy vannak, itt tenyérnyi leveleket hoznak, esetleg három méteresek, és termésük is van. Ez már dec. 23.-án volt, úgyhogy ezerrel készültek a karácsonyra. Érdekes volt hogyan akartak téli hangulatot varázsolni azok, aki nem is láttak még havat, a decemberi 28-35 fokban.
Dec. 24.-ét egy dominika közeli lakatlan szigeten strandolással töltöttük. A hajó személyzete kiköltöztette az éttermet, és a bárt, hogy nehogy hiányt szenvedjünk valamiben. Érdekes volt, hogy déli egy órakor köszöntöttük egy mást, és gondoltunk az otthoniakra, hiszen akkor már itthon este hat óra volt és jött a Jézuska.
A Szentesti vacsoránál ismét kitettek magukért, nem csak az ételek voltak finomak, hanem a pincérek és a szakácsok olyan fantasztikus hangulatot csináltak, hogy nem volt lehetőségünk arra, hogy búslakodjunk, hogy mégsem vagyunk a családunkkal itthon.
Dec. 25.-én két óra fele indultunk haza ami itthon este hét óra volt), és ezzel kezdődött a rémálom, ugyanis az utazás szervező karácsonyi ajándékaként 26.-án éjfél körül szálltunk le Ferihegyen.
Kár volt így befejezni egy klassz utat.
2007. május 21. Jutka (Füredy)
