<!–[if !supportEmptyParas]–> <!–[endif]–>
<!–[if !supportEmptyParas]–> <!–[endif]–>
Erdély gyönyörű! Akármerre fordulsz: dombok, hegyek , erdők , lassú kis patakok vagy zuhogó vizsodrások. Termőföldekkel átbarázdázott dimbes- dombos vidék melyt hirtelen vad, sziklás, mély szurdokos hasadékok, átláthatatlan erdök váltanak fel. Csak példaképen, ahogy Tordáról a Nyugati Havasok felé fordulsz, az Aranyos partján haladó út, minden figyelmeztetés nélkül, a falusiak sík káposztás és hagymás kertjei közül egy szűk , sötét, magas sziklaszurdokon át folytatodik, pár km után megint szelidebbé válik a táj, de nem sokáig mert az Aranyost megint nyakonfogja a sziklás, hegyes és erdőboritotta szoros. Ezt a vidéket talán legszebben Jókai irta le a Fekete gyémantok-ban! Ahányszor arra járok, mindig az ő leírása jut eszembe, szinte remélve hogy megjelenik valahol a Fácia Négra!
Ugyhogy Erdélyben rengeteget lehet járkálni anélkül, hogy unalmassá válna az út.
Először is szeretnék veletek valamit tisztázni: valahol itt a fórumon olvastam hogy aki megengedhet magának egy olcsónak igazán nem mondható lakóautót, elvárja, hogy találjon olyan helyeket és olyan szolgáltatásokat, amik ennek az árketogóriának megfelelnek. Ez talán iígy igaz, és azoknak akik erről az oldaláról nézik a dolgokat csak azt tanácsolhatom hogy másfelé forditsák a kormánykereket. Erdély Europában van…de sajnos egyelőre csak papíron. Habár az utolsó évek sok jóirányú változást hoztak, még messze állunk attól amit turizmuskulturának lehet nevezni! Lakóautó parkolók, elsőosztályú kempingek majdnem lelhetetlenek ezen a vidéken. Az erre kiránduló lakokóautós ilyesmire ne nagyon számitson, de aki természetbolond, és megelégszik egy erdőszéli biwakolással, patakparti vadkempingezéssel, akkuról hajtott szerkentyükkel és kannával megtöltött viztárolóval, az nagyon jól fogja érezni magát itt! Az utak nagyrésze aszfalt vagy beton bevonatú, de vannak járható köves erdei/hegyi utak is, amelyek olyan tájakra vezetnek el amilyeneket csak filmekben láttatok! És higyétek el nekem, hogy az így elérhető gyönyörű helyek elfelejtetik veletek a lengéscsilapitók nyöszörgő tiltakozását! Lakóautóknak esetleg csak a szűk út felett összeboruló fakoronák jelenthetnek problémát, habár ezeken az utakon a fakitermelő vállalatok rönkszálitói is közlekednek és “tisztán “ tartják az útszélet lesodorva a benövő ágakat.
Azoknak is , akik szeretik utazásaikat városnézéshez, történelmi emlékek megtekintéséhez kötni, van bőven látnivalójuk Erdélyben. Hisz alig van olyan helyiség amihez ne fűzödne valami történelmi emlék vagy élmény! Erdély sajátságos, kevert kulturájú épitészete már maga is egy kiváló ok egy kis városnézésre!
Romániában még nem nagyon terjedt el a lakóautós turizmus. Ezért a törvénykezés se gondolt erre a kategoriára, és hát amit nem tiltanak azt szabad! Nincs tiltva a parkolókban alvás, sőt, városokban egyszerűen egy szélesebb utcán ahol sok autó alszik a járda melett, éjszaka nyugodtan le lehet húzni és pihenni zavartalanul. Az országútmenti (hála Istennek egyre szaporodó) privátparkolókban is jól lehet tölteni az éjszakát, az árak legtöbször módikusak , igaz hogy a szolgáltatások is. A nagyvárosok környékén általában vannak kempingek, de a legtöbb csak kisautós-sátras vagy faházikos tipusú ahova a lakóval sokszor nincs is hely behajtani, de ezeknek nemritkán van nagy parkolójuk is, ahol lehet maradni egy-két napot, amig kerékpáron bejárjátok a várost. Ismert fürdő és üdülőhelyeken lehet elég rendes kempingeket lelni, remélhetőleg ugyanitt fognak megjelenni lakókocsiparkolók is a közeljövőben.
De lássuk csak, lakóautós szempontokból nézve mit nyujt Erdély (és általában Románia):
Üzemanyagtankolás: problémamentes benzines és gázolajos autóknak. Az országúuakon úgy kb. 50km-es távokban biztos van legalább egy, „márka“ olajkút. Ezeknél (főleg azoknál amik nagyobb helyiségek ki-bejáratainál találhatok) elég civilizált körülmények uralkodnak. Majdnem mindenikben van egy autós cuccokat áruló üzlet, és sok helyen kávézó vagy kisebb étterem . A legtöbbnek van kűlső vizcsapja (jó ha van kéznél egy pár méteres vizslag ), nagynyomású levegő, esetleges abroncslégnyomás korrekcióra. Mosdó, WC mindeniknél (de papir az nem biztos hogy van!)… Egyeseknek autómosodájuk is van, habár a legtöbb túl alacsony a mi kocsiainknak. Majdnem mindenikben lehet fizetni kártyával is. Ismétlem, hogy ezek a szolgáltatások majdnem kizárolag csak a márkakutaknál vannak: Rompetrol, Petrom, OMV, MOL, Schell, Lukoil (ha a fórumszabályok reklámnak veszik a firmanevek kiirását, kérem a webmestert vágja ki ezt a mondatot). Autógáz állomások csak a nagyobb városok melett vannak. Ha van adapteretek, akkor egy kis kenőpénzzel megoldható a palackok töltése is ezeken az állomásokon. Minthogy az itt forgalmazott palackok más tipusúak mint Magyarországon (sajnos, mert palackot majdnem minden olajkútnál árulnak), a cserés megoldás kizárt! De van ahol egy kis tárgyalás és garancia letéte után kölcsönzik egy félórára, arább mentek egy kicsit, és egy átfejtővel megtöltitek a sajátotokat. Pár évvel ezelött, amikor még csak”sátrasok” voltunk igy töltöttem a kis turistapalackjainkat! Egy palacktöltet (12kg) mostani ára 30 lej (kb2000 Huf). És még valami: az autógáztöltő állomások elégé el vannak dugva a városokban! Úgyhogy a legjobb töltött palackokkal indulni otthonról!
<!–[if !supportEmptyParas]–> <!–[endif]–>
Élelmiszer: teljesen problémamentes. Élelmiszerüzlet mindenfelé található és jol vannak ellátva. Friss zöldséget, gyümölcsöt szezonban lehet vásárolni a falvakban az út szélén is magántermelőktől. És ugyancsak az útszéli csárdákban és panziókban lehet jó készebédet is kapni. Minden irányban van ismertebb csárda, mindegyiknek van pár különösebb étele, majd a késöbbiekben, amikor kis útitervsegitőket irok külömböző vidékekre, pontos helymegjelőléseket adok.
Vizellátás: ahogy fent irtam, benzinkutaknál megoldható. De amikor a hegyekben jártok nagyon jó, klor és minden más kemikália mentes vizet lehet feltankolni forrásokból! Általában az út szélén lelhetők , pihenőparkolók melett. Legtöbbször egy betonozott falból kilogó csöven folyik a viz és ki szokott lenni irva hogy „APA DE BAUT“ (ivóviz). Természetesen kel egy kanna vagy veder és egy betöltő tölcsér is(ez utóbit pazarul helyetesiti egy hosszában kimetszet kólás műanyagflakon is.
Szenyvizürités: nagyobb lakóhelyiségekben legegyszerűb egy utszéli rácsos kanálisfedő felett megállni és oda ereszteni, de az országút szélén a sáncba is megtehető. Nagyobb probléma a WC tartály üritésével van. Általában az üzemanyagtöltők állomásokon és a nagyobb parkolókban van WC ahova ki lehet üriteni a tartályt-legfejebb majd csudálkozva nézik, hogy mi a frászt csináltok azzal a börönddel… De ha minden kötél szakad szóbajöhet egy kis talajjavitás is egy bozontos, cserjés útszélen. És persze a kempingekben is van lehetőség erre a nem kellemes műveletre!
Hálozati áram: egyelőre nagyon kevés parkolóban van hálozatra kapcsolódási lehetőség. Nagyobb kempingekben van használható csatlakozó, de jó ügyelni a terhelésre, mert legtöbb esetben a kábelek és szerelvények csak kisáramú fogyasztókra vannak méretezve. Vannak kempingek ahol jóindulatúan, sokszor minden külön dij nélkül szolgáltatnak kapcsolódási lehetőséget a hálozatra, de legtöbbször a standard lakókocsi hálozati kábelje nem talál a dugóaljba, sőt sokszor egyenesen a biztositéktáblára kell csatlakoztatni a kábelt. Ilyen esetekre ajánlom azoknak, akik egy kicsit is értenek a villanyszereléshez, hogy legyen a kocsiládában egy rövid adapter kábel, amelyiknek az egyik vége legyen a csupasz kábel (jól megjelölve a testkábelt!!!), amit egyenesen a biztositéktáblára lehet kötni,a másik fele pedig legyen egy megfelelő kábeldugóajazatra kötve. Jó ha ilyen esetekre van egy elég hosszú, jó minöségű tápkábel. Én egy 50m-es kábellel megoldottam sok kempingben az áramellátást.
Szervizelés: egyelőre, erdélyi lakóautószervizről nincs tudomásom! Vannak márkaszervizek, általban a megyeszékhelyeken és nagyobb városokban. A baj csak ott kezdődik hogy a mi méretes kocsiajink nem nagyon férnek be a műhelyekbe (főleg magasságban)! Van egy országos hálozatú mobilszerviz is, amelyik (a reklámjuk szerint!) kijönnek az országutakra is telefonhivásra. A szám 02xx123456. Az xx helyett annak a megyének a számát kel beirni amelyikben éppen tartózkodtok (Bihar-BIHOR=59; Szilágy-SALAJ=60; Szatmár-SATU-MARE=61; Máramaros-MARAMURES=62; Beszterce-Naszód-BISTRITA-NASAUD=63; Kolozs-CLUJ=64; Fehér-ALBA=58; Maros-MURES=65; Kovászna-COVASNA=67; Hargita-HARGHITA=66; Szeben-SIBIU=69; Brasó-BRASOV=68; Arad-ARAD=57; Temes-TIMIS=56. A nagybetükkel a megyék román nevét irtam, mert az országútakon , minden megyehatárban találtok egy nagy táblát amire ki van irva a megye neve, és ha netán gondotok van, tudjátok merre vagytok.
Sürgösségi szolgálat: adja ég, hogy soha ne legyen reá szükségetek! Akármilyen sürgősségi problémát (baleset, rosszullét, rablás, támadás) a 112-es telefonszámon lehet jelenteni. Működik minden telefonszolgáltatási rendszerben (ha igaz, még az érvénytelen kártyáju mobilról is – de nem probáltam!). Egyelőre a mobilhiváskor meg kel adni a minnél pontosabb tartozkodási helyet is, mert ez év szeptemberéig nem működik még a helyazonositó. Máskülönben egész Europában ez a őszám.
Hát dióhéjban enyit az erdélyi lehetőségekröl. Ha a fórumon lesz érdeklődés, akkor pontosított útirányú leirásokat is felteszek.
