Üdvözlünk téged Vándor,

egy Önszerveződő, Szabad és Nyitott, Baráti társaságban, a Magyar Lakóautó Klub-ban!

Regisztráció
Emlékezz rám

Természetesen közülünk Mindenki rendelkezik jogosítvánnyal, de a belföldön is folyamatosan változó szabályokat már kevésbé követjük naprakészen… nem beszélve a külföldön érvényben lévőkről.

A KRESZ és néhány okoskodás

Az alábbiakban olvashattok a KRESZ történetéről, külföldi szabályokról és néhány környező országban érvényes sebességhatárról. Először is érdemes néhány szót említeni a KRESZ történetéről.
Kevesen tudjuk, hogy a közúti forgalom rendjét már a 19. században is igyekeztek meghatározni. Az első magyar ős-KRESZ-nek egy 1910-ben született belügyminiszteri rendeletet tekintünk. A közúti forgalom sebességét a két világháború között rendkívül alacsonyan határozták meg. 1910 óta a személyautók belterületi menetsebessége maximum 25 km/óra lehetett. 1931-tól az autóbuszoknak megengedték, hogy lakott területen - ha az útviszonyok megengedik - a korábbi 12 km/óra helyett 40 km/óra sebességgel közlekedjenek, 1954-tól lakott területen kívül autóbusz már akár 60 km/óra sebességgel is közlekedhetett. A személyautók legnagyobb sebességét viszont nem korlátozták. Az 1974-es KRESZ szerint a személyautók autópályán maximum 120, egyéb úton 100 km/óra sebességgel közlekedhettek.

Az állam már az 1920-as években igyekezett a közúti forgalom környezeti ártalmait, veszélyességét mérsékelni, 1926-ban először született rendelet a gyermekek védelmére az utcai forgalomban. Az 1930-ban bevezetett új KRESZ értelmében a tehergépkocsikat és autóbuszokat kötelező visszapillantó tükörrel felszerelni. 1935-tõl a gépjárművezetőknek a várasokban csak a kézi kürt hangjánál nem erősebb, ún. tompított villanykürtöt volt szabad használni.

A két háború között a forgalmi rend legnagyobb változását a jobbra hajtás (vagy jobbra tartás) bevezetése jelentette. Vidéken 1941. július 6-tól, Budapesten november 9-tól lépett életbe a jobbra hajts. A fővárosban az új közlekedési rend bevezetésének halasztását az irányító-és jelzőberendezések átszerelése, a megállóhelyek átépítése, az autóbuszok átalakítása, tehát a fejlettebb közlekedési infrastruktúra indokolta.

A KRESZ, a technikai kultúra fejlődése és az emberi szokások változása között szoros összefüggés van.

Az újabb és újabb eszközök elterjedése erősen befolyásolja a KRESZ fejlődését. A KRESZ több éves késéssel követi a megváltozott szokásokat. Ezt példázza pl. a mobil telefonok sorsa. A járművezetőknek mobiltelefont csak 1998 óta nem szabad kézben tartva használni.
Természetesen közülünk Mindenki rendelkezik jogosítvánnyal, de a belföldön is folyamatosan változó szabályokat már kevésbé követjük naprakészen… nem beszélve a külföldön érvényben lévőkről.

Az alábbiakban csokorba gyűjtve pár ország egyedi rigolyáit találhatjátok

Az Unió minden országában kötelező a biztonsági öv használata, mindegyik ülésen, így ezt fokozattan érdemes betartani. Saját és utasaink biztonságán túl azért is, mert külföldön ezt szigorúan ellenőrzik a rendőrök.

Ugyanígy veszélyben vannak a gyorshajtók is, bár itt a szigor nem tér el a magyar rendőrökétől. Ausztriában és Svájcban kemény fellépéstől kell tartani, míg tőlünk keletre inkább a korruptságból fakadó kötözködés adhat alapot fölösleges pénzkiadásra.

Svájcban fordítsunk különös figyelmet a sebességkorlátozó táblákra, mivel néhány km/órás túllépésért már fizetni kell. Ausztriában előszeretettel ellenőriznek az autópályákon, de itt 140 km/órás sebességig nem lehet bajunk. Fölötte viszont már súlyos összegek repkednek.

Az Unió országain belül nem egységesek a sebességhatárok, ezért mindenhol érdemes tájékozódni a megengedett sebességről. Bár ritkán megy az ember Svédországba nyaralni, nem árt tudni, hogy autópályán 110 km/óra a maximum.

Ugyanennyi a felső határ Dániában is. Angliában és Írországban 112 km/óra a maximum, de ott mérföldben mérnek, és abban is adják meg a sebességeket. Autópályán 70-es táblát tesznek ki.

Bár rendszeresen felmerül a szigorítás igénye, Németországban nincs általános sebességkorlátozás az autópályákon. 130 km/óra az ajánlott tempó, de akkor sem büntetnek meg, ha 250-nel megyünk. Kivéve persze azokon a szakaszokon, ahol ennél kisebb korlátozást tesznek ki. Ugye mondani sem kell, hogy a traffipaxok itt mérnek.


Városban és országúton már nagyobb a hasonlóság a többi európai ország és hazánk között. Lakott területen belül 50 km/óra a megengedett sebesség, országúton pedig többnyire 90-es sebességet lehet tartani.

Ausztriában és Németországban 100 km/óra is belefér, Görögország a csúcstartó 110 km/órával. Itt azonban nem árt észnél lenni, mivel az itteni autósok többnyire felszabadultan, mondhatni őrültek módjára űzik a vezetést.

Hazánkban vezetés előtt és közben alkoholt nem fogyaszthatunk, a 0,0-tól semmivel sem térhetünk el. Európa többi országában 0,5 vagy 0,8 ezrelék a megengedett véralkoholszint. Általában egy feles vagy egy pohár sör még belefér vezetés előtt egy félórával, de ez függ a testtömegtől is és a szervezet alkohollebontó-képességétől. Részletes táblázatot a HáziPatika.com oldalon találhatnak. Egyébként az Európai Unió olyan közös szabályozást tervez, ami teljesen megtiltaná az ittas vezetést.

Németország kivételével az Unió országaiban gyakorlatilag mindenhol fizetni kell az autópályák használatáért. Szlovákia a legolcsóbb, itt egy éves matrica ára csak 7700 forint, a 7 napos pedig 1050 forintba kerül személyautókra.

Svájcban kizárólag éves matrica kapható 40 frankért, mintegy 6400 forintért. Ausztriában 2049 forint egy 10 napos matrica ára, a kéthaviért 5745 forintot kell fizetni. Horvátországban, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és több más országban szakaszonként kell fizetni a hidak és autópályák használatáért. Horvátországban a határtól (Gorican) Rijekáig 92 kunát kell fizetni (3200 forint), Splitig 200 kunába kerül az autópálya (6800 forint).

Horvátországban a rendőrség elsősorban a záróvonal átlépésért, a gyorshajtásért (főleg lakott területen belül) büntet. Autópályán nem nagyon mérnek, de előfordul a fizetőkapuknál. A tompított fényszórókat lakott területen belül is használni kell. A minimális büntetési tétel 500 kuna, vita esetén a szabálysértési bíróság dönt, de ebben az esetben a minimum 2000 kuna és egy nap fogda is lehet az ügyből.

Nyugat-Európában nem érdemes sakkozni az üzemanyagköltség miatt, mindenütt nagyjából egyforma árak fogadnak. Ezek zömében 10-20 forinttal magasabbak a hazainál. Sajnos Horvátországban is emelkedtek a közelmúltban az üzemanyagárak. Legutoljára éppen az idei idegenforgalmi szezon beindításakor emelkedetek az árak 6,5 százalékkal.

Végül pedig néhány ország sebességhatárai km/h táblázatban (3.5 Tonnáig személygépkocsival):

Ország
Max. sebesség
lakott területen
Max. sebesség
országúton
Max. sebesség
autópályán
Ausztria
50
100
130
Belgium
50
90
120
Bosznia & Hercegovina
60
100
120
Dánia
50
80
110
Finnország
50
80
120
Franciaország
50
90
130
Görögország
50
110
120
Horvátország
50
80
130
Lengyelország
50
90
130
Németország
50
100
130
ajánlott
Macedónia
60
80
120
Magyarország
50
90
130
Olaszország
50
90
130
Spanyolország
50
90
120
Svájc
50
80
120
Szerbia
60
80
120
Szlovákia
50
90
130
Szlovénia
50
90
130

forrás: www.gyakorikerdesek.hu, www.vezess.hu
 

Partnereink:

Egyedi lakóautók gyártása. Lakóautók szervizelése, átépítése, felújítása.