Üdvözlünk téged Vándor,

egy Önszerveződő, Szabad és Nyitott, Baráti társaságban, a Magyar Lakóautó Klub-ban!

Regisztráció
Emlékezz rám

Utazás megszállottak vagyunk, előzőleg, kamion stoppal, elektricskával, obscsi vagonnal, sátorral, 99 %-ban vadkemping. Főként kelet az érdeklődési körünk mert nem annyira sablonos és egyszínű, mint Nyugat Európa.

Már 2007-ben amikor Pakisztánban a feleségemmel utaztunk Kasmirban, akkor láttunk több francia és német utazó családot, akik régi Bedforddal és VW-vel nyomták az éveken át tartó utazást. Akkor még a Mazda 626-osunkkal nyomtunk le egy 42.000 km-es utat. Főként sátraztunk és HC, meg CS (www.hospitalityclub.org ,www.couchsurfing.org).

/A világban találkoztunk olyan elvetemült japán utazóval aki kb. 50 éve utazik, most 70 éves, és csak stoppal egy mini hátizsákkal, több országban van családja./

Végül 3 hónapos terhesen hazaértünk, de akkor eldöntöttük, hogy a gyerekkel, vagy gyerekekkel is nekiindulunk egy nagyobb szabású útnak. Végül amikor a kislányunk 3 éves lett el tudtunk indulni. Azért közben is tettünk több kisebb rövidebb utat. Egyiptom, Balkán körút, UA...

2010-ben megvásároltuk a mostani lakóautónkat hosszas keresés után. Több mint fél évet néztem előtte a neten az ajánlatokat, és az e-bayt. Az eldöntött volt hogy csak japán motorral rendelkező felépítményt veszünk, mivel az Iveco és a Fiat ismeretlen szinte Európán és Dél- Amerikán kívűl. Franciát meg elvből se vennék. A Mercedesek jók, de az újabbak magasnyomású adagolói végett meg problémás ahol rossz gázolajat töltök bele. Én meg előszeretettel keverem a gázolajt étolajjal és kerozinnal. A japán motrok simán bírják. Meg a másik szempont, az volt, hogy japán alkatrész, mind a hét kontinensen kapható. Eredetileg Hino-t vagy Toyotát akartunk, de az csak jobb kormányosban van. Izusu és a Mazda T4100-es lakóautófelépítmények is AUS, NZ és Japánon kívűl ismeretlen fogalom, pedig nagyon megbízhatóak. Az osztrák és a német piacon található pár Mitsubishi Canter többfajta kivitelben 3,5, 4,5 ; 6 és 7,t is. Ausztriában végül találtam egyet, vezetett szervízkönnyvel 157.000 km-rel aránylag jó állapotban és megfizethető áron. Régi szívódizelt akartam, mert a common rail technológia ha sivatagban megadja magát akkor szívhatom. A kocsinkról amit tudni kell, nagyot szerettünk volna, de a 7,5-es hossza is egy idő után kicsinek tűnik. Talán valami nagyobb Winnebago felépítmény jobb lett volna. A mienk Pusch felépítmény, ez egy kisebb osztrák lakókocsi és lakóautógyártó cég. (www.pusch-wohnwagen.at) Stabil szerkezet, rossz utakon már jópárszor teszteltük. Az egyetlen problémánk, hogy klima nélküli a kocsi, nyáron nagy melegben azért nem lenne rossz. Talán Iránban vagy Pakisztánban beszereltetjük, ott harmada, mint otthon. Meg a CNG-n is gondolkodunk. Az MB Canter mellett az szólt, hogy megtalálható Ázsia szinte minden országában, sőt Indiában és Pakisztánban még más néven is Eicher (www.eicher.in). Mivel megvették a japánoktól a licencet.

Az útról, olyan útat terveztem, amin még nem vagy kevésbé jártunk a Balkánon és Törökországon keresztül. Autópályára nem fizetünk, úgy sem egy versenyautó a mi lakónk. Utazósebessége 90 km/h, max. végsebessége lejtőn 127 volt. Azonban nagy a kaszni (3,3 m magas), és hallottunk rosszak aki száguldozott.

Mivel térképész és geográfus vagyok térképet, alig használok, csak nagyvárosokban. Keleten meg semmi értelme a navigációnak max. Istambulban és Ankarában működik, még BG-ben is egy fos. A többi lakóautósnak aki a Balkán vagy kelet felé indul felejtse el a navigációt. Még nyugaton is 10-20 % a hibalehetőség a GPS alapú navigációs közlekedésnél, keleten ez az arán 80-90 %.

Az útvonal: Szfvár.- Solt- Kiskunmajsa- Szeged- Kiszombor - Nagyszentmiklós (RO). Éjszaka indultunk kb. 10 után, csak pár órát mentünk és megálltunk aludni.

Az első éjszakánkat Bartók Béla szűlővárosában töltöttük egy liget parkolójában. Másnap Temesvár érintésével, a dél Bánság irányában haladtunk tovább. Versecen (SRB) egy kis városnézés és ügyintézés után Fehértemplom és újból vissza RO-ba. Itt az Al-Duna bal partján haladtunk egészen Orsova utánig. Az Al Duna most is gyönyörű volt, egy jó kis piknik Galambóc várával szemben és kis úszás a Dunában. (vigyázat, az Al Dunánal nagyobb a sodrás mint más Duna szakaszon.). Lászóvára is szép de Galambóc látványossabb. Vigyázat Újmoldova után amikor mentünk katasztrofális út volt fel volt törve az aszfalt, szerintem akkor csinálták az új útnak az alapját. A rossz útnak meg is lett az átka, mivel a túlterhelt biciklitartóm (ekkor még rajta volt a 3 bicikli mellett a + 50 egyéb cucc, ami Karabahba ment). Orsova és Szörényvár között még egy határátkelés, mivel az új Duna híd csak 2012-re lesz kész Vidin és Calafat között, a Rusei kerülőnek meg nem akartunk menni. A Vaskapu erőműre épített hídon mentünk vissza Szerbiába. Innét már dombvidékesebb szakasz következett. Második éjszakánkat Kladusnicában töltöttük Kladovo előtt egy gesztenyés részen.

Kladovó után sajnos eltörött a jobb oldala a kerékpártartónknak és megkellett állni egy kis faluban meghegesztettni. Az 50 kg-os plusz zsákot levettem ami humanitárius csomag volt Hegyi-Karabahba. Itt jegyzem meg, hogy nagyon túlterhelve indultunk A kocsi önsúlya 3,3 t, mi kb. ekkor 4,5 t lehettünk. A saját felszereléseinken kívűl kb. 5 mázsa humanitáris csomagot vittünk a Nelli barátunk NGO-jának. A hegesztés (kb. 1200 Ft-nak megfelelő dinárért) után gyorsan folytattuk utunkat, csak le és felpakolás vett le sok időt. Negotin után már a bolgár határ következett. Most is ugyanaz az érzése volt az embernek amikor Bulgáriába lép mint régen vissza az időben, a szocreál múlt rossz utakkal lovaskocsikkal, szamárfogatokkal. Pedig 4 éve BG is EU tag Szerbia nem de még mindig jóval fejlettebb. Úgy láttam, hogy Bulgária gazdasága is az EU csatlakozást követően megtörpant, (kivéve Szófiát, a tengerpartot), egyre ritkábban lakott ország. Ők azok akik 20 év alatt nagyobb negatív rekordot tudtak felállítani mint a mi hazánk Magyarország. Buglária lakossága 9,1 millióról 7,4-re esett vissza, a nagyarányú elvándorlás és gyermektelenség végett, pedig BG nagyobb is kb. 110 ezer km2. Elnézést, mivel is történész vagyok mindig elveszek a részletekben.

Visszatérve az útra. A bolgár határátkelés zökkenőmentes BG útmatrica most is 5 euró vagy 10 leva. Vidin/Bodony hanyagolható, a vár és környékét érdemes megnézni azért. Az eredeti út Vidin után Lomnak mentünk volna, de a cigány autónepperek, aztmondták, hogy katasztrofális az út, ezért Montána érintésével (nem az USA), mentünk Krivodol, Bjela Slatina, ez mellett egy nyitott mezőn töltöttük a 3. éjszakánkat. Utána Pleven, Levski, és Pavlinekin következett. Itt láttuk, hogy a helyi Penny Marketben lovaskocsival is mennek és a biciklitartóhoz közötték kis a lovaskocsit, ez a kislányomnak nagyon tetszett. Ő nagyon szereti az állatokat, főként a lovakat és a macskákat. Ezt követően a régi bolgár főváros Veliko Tarnovo következett, nagy szép a vár és hangulatos, a belváros löszfalai. A Balkán hegységen egy kisebb hágón akartam átkelni amerre még nem mentünk. Elena után Stara reka, erre a hegyekben még laknak fél nomád csoportok, akik márciustól október végéig a nyári szálláson a legelőn vannak. Lehet tőlük tejterméket és mézet venni. A Balkán-hg nagyon zöld volt a hágó úgy 1300 m körül volt. Utunkat ez után a Marica völgyi síkáságon folytattunk tovább Sliven Jambol érintésével. Sliven után eltűntek a hegyek. Elhovoban a TR határ előtt még olcsóbban feltankoltunk (+a kannákat), mivel itt kb. 100 Ft-tal olcsóbb a gázolaj, mint TR-ben. Jambol után a bolgár 7-es számú első rendű főút katasztrofális állapotban van, 30 cm-es gödröket kellett kerülgetni. A Lesovo - Hamzabeyli határátkelőn léptünk be Törökországba. Azért itt mert Kapintan Andrejevonál nagy sok szokott állni, meg itt kevésbé ellenőrzik a plusz kannákat.

Magyar állampolgároknak még mindig kell vízum TR-be. Viszont idén már a magyaroknak is adnak 3 hónapos multi vízumot, 15€-ért vagy 20 USD-ért. Biztosítási zöldkártyát még kérik a törökök, meg ha a kocsi cég néven van a többnyelvű meghatalmazást. Drinápoly után nem az autópályán mentünk, hanem a sima D100-on. Lüleburgaz magasságában még egyet aludtunk. Isztambult, csak átszeltük, most nem mentünk be barátokhoz, a megapoliszba. Utunk következő állomása, a Márvány-tenger ÉK-i csücskében fekvő Izmit vagy Kocaeli város volt. Itt Nicomédiában halt meg a Cappadóciai sárkányölő Szent György. Az iparváros más nevezetességekben is bővelkedik, pl. itt található Thököly Imre és feleségének Zrinyi Ilonának az emlékháza, ami ma múzeum. Mindenképpen érdekes megtekinteni a kis múzeumot, a városban közel vana Seka parkhoz és a vasúthoz.

Izmit után a Fekete-tenger partján folyattuk tovább az útonkat. Az autópályákat elkerülve. Igaz Samsun után végig több mint 600 km-es gyorsforgalmi is van Hopaig, a grúz határig. Trabzont érdemes felkersné, szép történelmi belvárosa van, Rize és Ardahan, Artvin vidéke még érekes.

Azért Grúzián keresztül mentünk, mert az örmény- török határ közel 20 éve zárva van, mivel a TR nem hajlandó elismerni az örmény genocídium tényét.

Hopa, után Sarp, sarpi határátkelő is gördülékeny volt a 4 - 5 évvel ezelőttihez képest. Új aszfalt főútak mindenfele Adzsáriában. Batumi egy ékszerdoboz lett, most talán az a legszebb Feteke- tengerparti város. Batumi után az adzsár hegyeken kereszül mentünk Achalcihébe. Azt gondoltam, hogy itt is átadták az új utat, de tévedtem Khuló után az út egyszerűen eltűnt. Az aszfaltnak nyoma sem volt. A hágó 2025 m-en van. Előtte felvettünk két pásztor stoppost. Itt nagyon kevés a hegyeben a tömegközlekedés, (marshrutka kisbusz halózat bővebben:360fokbringa.hu/hu/asia/jerevan). Az egyik pásztor a hágónál lakott nyáron mivel ez volt a nyári legelő. Előtte a hágóhál bevágtunk 100 gramm csacsát, ez a helyi pálinka. Készülhet tutából (egyfajta eperfa /szederféle), szőlőből, gránátalmából, vagy japángyümölcsből, ez a kakiszilva (http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/kaki.html). Ez a terület szunitta muszlim adzsár terület, Georgiának az autonóm köztársasága. Nyelvileg nem térnek el a kartvelitől / grúztól csak vallásilag. Azért nem írok grúzt, mert a grúz pejoratív kifejezésnek számít, a szovjet időkben ragadt rájuk, és azt jelenti, hogy teherhordó (vagyis egyfajta rabszolga). Idéntől már minden EU ország más nevet használ, aki eddig Grúzia megnevezést használta. Most magyarul Georgia. A grúz meg georgiai. Úgy ming a 19. században, ki lehet nyitni bármelyik régi lexikont, hogy hogyan szerepel benne.

Az adzsár vedégszeretet is hasonló az örményhez. Az adzsárok kedvesebbek, mint a mingrelek, kartvelik és kahetik, ezek ming Georgia kis népei. A 4,5 lakosból, sok itt az örmény, azeri, oszét/alán/jász, adzsár, abház, szván, mingreli, görög, asszír, orosz zsidó, török, az etnikai színkép. Hasonlóan vegyes mint Dagesztánban. Georgia a 2008-as eseményeket követően teljesen elveszítette Abháziát és Dél Oszétiát. Abházia fontos a Szocsiban rendezendő olimpia végett, mivel 10 km-re található a leendő helyszínektől. Az élménybeszámolót majd folytatom. E-mail címünk: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Blogunk nincs, mert azért annyira nem szeretünk írni, és képeket feltölteni. Képeket, azért majd ide még töltünk fel, ha van rá igény.

Egy magyar bringás házaspár blokjában írnak rólunk is. Akit érdekel, érdemes az ő blogjukat olvasni.

és Kobuletiben a tengerparton rólunk is szó van:
(megjegyzés ennek a Sosonak adtuk el két biciklinket). 

Partnereink:

Egyedi lakóautók gyártása. Lakóautók szervizelése, átépítése, felújítása.