Üdvözlünk téged Vándor,

egy Önszerveződő, Szabad és Nyitott, Baráti társaságban, a Magyar Lakóautó Klub-ban!

Aki Görögországba megy az felejtse el a GPS-t és ne számítson hagyományos campingre.

Aug 25.-én 13 órakor végre elindultunk Görögország felé. Először csak Szegedig mentünk, mert úgy gondoltuk annyival is kevesebbet kell a szerbek miatt egyvégtébe vezetni. A szegedi „Napfény” campinget csak azért említem, hogy nehogy valaki véletlenül odatévedjen. A 70-es évek óta senki nem nyúlt hozzá, úgyhogy olyan is.

26.-án reggel indultunk. Tíz perc alatt végeztünk a határon.

A szerb autópályadíjak talán ismertek, de azért leírom:

Újvidéknél (96-os km) 15 €

Belgrád előtt (160-as km) 13€

Nis előtt 39€

Nis után 10€

A Macedón határnál nem volt gond, hamar átmentünk, a macedon vámos csak azért jött be a kocsiba, hogy megnézze milyen. Mutatta, hogy klassz, és vigyorgott, pedig két heti cigi szükségletünket azaz 80 doboz cigit csempésztünk át.

Macedón díjak: Skopje előtt 5€, Veles után (93-as km) 6€

A bevállalósoknak ajánlom, hogy szerbiában két helyen is láttunk az autópálya mellet Campinget a tranzit utasoknak. Az egyik: Jerina közelében É: 46. 26 23 363, K 20.11 95 989. Szerbia legutóbbi átutazásunk óta sokat fejlődött szerintünk. A tranzit út mentén elég sok, biztonságosnak tűnő nagy, kivilágított pihenőhelyet láttunk, ahol tankolni, enni, és éjszakázni lehet, rengeteg kamiont és több lakót is láttunk ezeken a helyeken.

A görög határnál már figyelmeztettek, hogy ég a fél ország, de olyan rondán beszélt az ürge hogy szinte semmit nem értettünk. Aztán a kínai benzinkutas fel világosított, hogy Peloponészosz és Evia ég. Ezért át kellett értékelni útitervünket, mivel fő célunk Peloponészosz lett volna. Úgy döntöttünk, hogy elindulunk délre, és majd meglátjuk mit találunk. Ragaszkodtunk a campingekhez, mivel nagyon meleg volt, és a légkondihoz áram kell.

Az olymposz lábánál Korinosz közelében találtunk campinget „Odyseia” (kutyás) (É 40. 83 80 848, K 22.66 86 248). Hát azt hittük, hogy ez egy szörnyű kemping, de később kiderült, hogy ez még csak istenes. A görögök úgy képzelik el a campingezést, hogy letelepítenek egy lakókocsit, bekerítik, lefedik valami ponyvával, vagy árnyékolóval, aztán kiköltöznek a TV-vel, Fagyasztóval, kutyával, macskával, kertitörpével stb, és ott töltik az időt, ráadásul az egész úgy néz ki, mint a brazil nyomortanyák, mert annyira sűrűn telepítik le a kocsikat (lehetőleg a németek által kiselejtezetteket), hogy azt is lehet hallani, ha a szomszéd sz….-ent, és ráadásúl a tengert is alig lehet megközelíteni. Na mindegy egy éjszakát kibírunk, mert fáradtak voltunk.

Másnap, 27.-én elindultunk az Olympos-ra, persze „jó” túrázóhoz méltón autóval, még így is nagykaland volt, mivel voltak szakaszok, ahol a halálfélelmet gyakoroltuk, ellenben fantasztikus volt (kilátóhely: kb 1050 m-en 40.10 46 138, 22.46 138). Amikor az út murvás minőségűre romlott, az első adandó alkalommal inkább visszafordultunk. Igaz gyalog lehetett volna folytatni az utat, mert volt túraútvonal, de ahhoz túl meredekvolt az út, mi túl sokat bagózunk, túl meleg volt, vagyis lusták voltunk. (Talán Kerti, Troptrek … díjazta volna.)

Úgy gondoltuk ideje ismét a tengerpart irányába fordulni, és keresni egy jó campinget, ahol pár napot pihenéssel tölthetünk. Persze 3 térképűnkből egy sem mutatta a parti utakat, a GPS pedig csak akkor mutatta a két számjegyű főutak egy részét, ha beütöttük a föld utakat is, (pedig indulás előtt frissítettük) szóval használhatatlan volt. Így aztán elindultunk az orrunk után. Több helyet megnéztünk, de a fent említett stílusúak voltak ( pedig a legtöbbet az ADAC, és az ACSI is minősítette), ezért tovább bóklásztunk. Végre Litohoro közelében (40.09 44 999, - 22.56 77 318) véletlenül rábukkantunk a ”Helena” nevű helyre, ami elsőre „érdekesnek” tűnt, egy öregember szagú recepción egy 75 és 100 év körüli (tulaj?) fogadott, aki csak és kizárólag görögül tudott, de azért mutatta, hogy nézzünk csak körül. Az előzőekben tapasztaltakhoz képest hatalmas területen, öreg árnyékot adó fákkal, közvetlenül a parton, víz, áram. A vizes blokk ellenben kicsit lepukkant, régimódi (guggolós WC-vel), de azért tiszta. Mivel az egész campingben csak ketten táboroztak, hát itt maradtunk. A parton, a többi campingben volt bolt, zöldséges, internet hozzáférés, Taverna, kocsma, pizzéria, a part sóredes-homokos, szóval ajánlani tudjuk mindenkinek aki nyugalomra vágyik. Itt pár napig pihentük az utazás fáradalmait, majd tovább indultunk délnek, Vólos felé.

Egy darabig a főúton haladtunk, ahol szembejött velünk Platamonas vára. Itt sétáltunk egy kicsit és megnéztük a várat, majd tovább indultunk, de először vettünk még egy térképet, mert az a három, ami nálunk volt nem mutatta a parti utakat, és nekünk (mivel nagyon meleg volt) lényeges volt, hogy víz közelbe legyünk.

Pirgetos után lementünk a pályáról, a part fele (Stomio – Kokkino Nero – Velika - Polidenári). Háááá…t merész vállalkozás volt, mert bár csodás tájakat láttunk, elég nyaktörőek az utak, és volt olyan hely, ahol csak centikre mentünk el az ereszek között, a kisebb falvakban. Később csodás partokon haladtunk, ahol a vállalkozóbb szelleműek talán még éjszakázhatnak is (40.09 44976, 22.56 77 318), közvetlenül a víz mellett. Mi is itt töltöttök az éjszakát, egy említésre nem méltó campingben, ellenben reggel távozásunkkor egy egész bizottság búcsúztatott bennünket, széles mosollyal.

Másnap ismét átvágtunk a hegyeken (Kalamaki felé), mert a parti út gyanúsan keskennyé vált, és ezt már nem mertük bevállalni, hátha beszorulunk. Kalamakinál ismét délre fordultunk, mandula ligetek között haladtunk Volos felé, igaz itt is egy szakaszon kecskecsapás lett a főútból, de aztán újra aszfalt lett.

Vólos után neki indultunk meghódítani a kentaurok lakhelyét, a Pillon hegyet (azt hiszem a félszigetet is így hívják). Itt szembesültünk a tavaszi(?) nyár eleji(?) tűz nyomaival, iszonyú volt látni a pusztulást, és azt, hogy némely települést csak hajszál választott el a pusztulástól.

A Hellas campingben éjszakáztunk (Agria után Kala Nera előtt 39.41 17 931, 23.32 50 616), ami nagyon szép helyen van , szép és tiszta a vizesblokkja, jó az étterme, csak a part kicsit keskeny. Itt találkoztunk magyarokkal, akik 20 éve ide járnak (hát azért annyira nem jó).

Szept. 2.-án indultunk Delfoi felé, egyenlőre az autópályán, mert meg akartuk nézni Thermopülét, amit majdnem elszalasztottunk, mivel természetesen nem volt előre jelezve, és egy benzinkút mögött bújik meg a forrás. Gyönyörű sziklák alatt kénes forrás zubog, és itt- ott a földből is feltör a víz. Nálunk az ilyen lehetőséget, azért jobban ki aknázzák, itt csak egy kicsi, gyógyászati célú kis fürdő van, de a bátrabbak bemásztak a kerítésen, és közvetlenül a forrásnál fürödtek. Az úti könyv szerint itt meg kellet volna találnunk a görög hősök sírját és Leonidász szobrát, de semmi effélét nem találtunk. Lehet, hogy ha kicsit tovább sétálunk, akkor több szépet is láthattunk volna, de éppen zuhogott az eső, mikor odaértünk.

Innen az E65-ös úton Amfiszába indultunk. Amfiszába du 2-kor értünk, és mint rendes turista elindultunk a vár meghódítására, a tájékoztató tábla által jelzett úton fel a kis sikátorokba, aztán a táblák (kettő volt belőle) elfogytak, a hegy és a napsütötte sikátor maradt, és csak mentünk, mentünk és nem kerültünk sokkal közelebb a várhoz, de végig a vár tövében voltunk. Olyan picike utcákon mentünk, hogy azt hittük néha, hogy kikötünk valakinek az udvarában, így aztán a hőguta határán feladtuk, és bemenekültünk a légkondis kocsiba, és tovább mentünk.

Delfoi-be késő délután érkeztünk, amikor már kicsit hűvösödött az idő, úgyhogy letáboroztunk az Apollón campingben, ami Delfoi-tól nyugatra rögtön az első, gondoltuk, nem vagyunk mi akkora sportemberek, hogy kilométereket biciklizzünk hegynek fel, ezért választottuk ezt a campinget. Mivel még volt időnk sötétedésig, rögtön biciklire ültünk és elindultunk, a múzeum felé ( hát én inkább toltam azt a biciklit). A rom kert csodálatos helyen fekszik, a Parnassos oldalában, és fantasztikus a kilátás.

Delfoi-tól nyugatra még két camping van a Delfoi és a Crisztina(?) csak 6-10 km-re a romoktól.

Másnap útra keltünk a nyugatipart irányába, végig a szárazföldi rész déli partján, majd észak nyugatra fordultunk Igonomeszta felé. A Patra-i híd, ami összeköti a szárazföldet a Peloponészosszal, az valami fenséges.

Hamarosan el értük Meszalongi városát, ahol a Görög Hősők kertje található, ami a törökökkel vívott harcok hőseinek állít emléket, persze, ahhoz hogy tudjuk kikre is emlékeznek ebben a kertben, ahhoz jobban kellene ismerni a görög történelmet, de azért így is szinte megható volt ez az emlék hely. A kert kapuja előtt van Lord Byron szobra, aki itt halt meg a törökök elleni harcban, és a szobor alá temették el a szívét, mert ez volt a végső akarata.

A nyugati parton is megszálltunk egy campingben (Corali 39.13 342, 20.58 579), na ez volt az első hely, ahol nem tudtunk fürödni, mivel nagyon viharos volt a tenger, és ráadásul a partot féltéglányi görgeteg kövek borították, amik bizony ebben a hullámverésben „görögtek” is olyan hangot adva, mintha egy gyorsvonat menne. Ettől függetlenül kellemes volt a part és a camping is (persze kő gyűjteményemet itt tovább gyarapítottam).

Szept. 4.-én indultunk tovább, hogy a hegyeket legyőzve, visszatérjünk a keleti partra. Igonomesztánál fordultunk északkeleti irányba Ioanina irányába.

Ioanina igazából egy modern város de a vár és a vár negyed megmaradt, ami Ali Pasa székhelye volt, aminek következtében a vár török emlékeket őriz, lenyűgöző kilátással. A városba érve bekerültünk egy útra, ami egyre szűkült, de bevezetett a vár tövébe, egy kijelölt lakókocsis parkolóba, ahol 8€-ért lehetett parkolni, és 12€-ért ott lehetett éjszakázni (39.96 490, 23.36 367). Tovább haladva Metszovo (sí paradicsom) felé a Katara hágón meg „másztuk” a Pindrosz hegyet, időnként 1500 méter magasban, olyan utakon, ami egy-egy hídnál egysávosra szűkült, és hajtű kanyarok követték egymást, de csodálatos volt. Grevena után már autó pályán (E90) tudtunk menni, ami Lacinak (aki vezetett) felüdülés volt.

Végül Chalkidikin, Kasszandrán kötöttünk ki Sani nevű falu Blue Dream campingjében (40. 09 515, 23.31 118). Ez is kicsit görögös, de legalább pár vízparti parcellát ki hagytak nekünk is.

Szept. 6-án reggelre 19°C let, és viharos szél, úgyhogy 2 óra fele el is indultunk haza.

Összességében elmondhatjuk, hogy körbe fürödtük görög ország szárazföldi részét (mert, ahol lehetett útközben is megálltunk fürödni), gyönyörű vadregényes tájakat láttunk, és végre kipihentük magunkat.

2007. szeptember 9.

Füredyék Jutka, Laci


A görög pályadíjak összességében nem tettek ki 10€-t, teljesen logikátlanul itt-ott fizettünk.

A campingek 16 € és 28 € között voltak, de zömében 22 €-25 €.

Dizel árak: Görögország: 0,99 € - 0,935 €

Szerbia: 0,913 € (bankkártyával), 1,15 € készpénzes fizetés euroban

Ma

2024. március 29. péntek
Auguszta napja van
Napkelte: 05:23-kor,
Napnyugta: 18:09-kor.
Kos
Holnap Zalán .

Fórum

A fórum nem elérhető

Apróhirdetés

THULE Omnisztor
(Eladó / Felszerelés)

THULE Omnisztor

Olasz gázpalack
(Eladó / Felszerelés)

Olasz gázpalack

2006-os Elnagh oldalablak
(Eladó / Lakóautó)

2006-os Elnagh oldalablak

Partnereink:

Egyedi lakóautók gyártása. Lakóautók szervizelése, átépítése, felújítása.